‌Bizonyàra teljesen màsképp és most mondhatjátok azt, hogy azért van mert én külföldön élek és a székletem is màs. Amúgy nem. Szembe jött velem az első kultúr sokk amikor leszálltunk a géprol, majd az folytatódott a vonaton, a boltban vagy csak elhaladt mellett valaki. Nem kell messzire menni. Annyi jó anyagot tudok talàlni ha írni talàl kedvem, még gondolkozom sem kell. Csak ha nagyon muszáj. Most épp kint állok a győri Aldi előtt. Már látom hogy az Anyósom és az Uram a pénztàrnàl vannak. Kint maradtam a levegőn, mert imádom ezt a kis szelet ami itt àtfújja a fejemet, a nap is süt, kicsit nyűgös vagyok valszeg azért, mert három napja nem tudok klotyora menni, nah nem azért mert nincs az Uraméknál sőt kettő is van de tudjátok, van, hogy nem jön az ihlet. A lényeg, hogy a rizstejjel vagy még sem azzal készult kapucsínó meghozta az eredményt így most egyik làbamról a màsikra àllok, hogy majd hamarosan…
Olykor amúgy is jobb ha magamra hagynak. Nekem nem tesz jót ha haza jövünk. Tiszta feszült leszek. Nyugi tudom minden az én hibám de legalább nem játszom meg magamat és ha úgy van kedvem nem vágok jó pofat a dolgokhoz. Ez vagyok én. És bár az Uramon is látom, hogy nem mindig van kisimulva Ő nyilván sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb mint én.
Szóval voltam/tunk pár napot Pesten. Tetováltattam magamra tudom durva…az én testem, betöltöttem a 41-et szóval akár ezt is megtehetem anélkul, hogy engedélyt kérek vagy mesélek róla. Fura, mi? Én magam sem hiszem el.
Öröm volt haza jönni egy csomó rossz hîrre és basztatàsra. Azért akad közte jó is és csak azzal kell foglalkozni.
Mindenki azt hajtogatja, hogy a legjobb időpontban költöztem el…most már én is látom. És néha belefutok egy-egy kamu cikkbe ami arról szól, hogy emberek ezrei költöznek vissza Mo.-ra. mondjuk, hogy ki azt nem tudom és teljesen komplett idiótának tartom őket ha csak nincs annyi pénze hogy bekoltozzon az erdő kozepére, napkollektor és trükkös kerítés mindenhová.
Jah igen 2023-ban nem fogok haza jönni…tragédia.  szeretnénk màshova is elutazni. Ott még nem tartunk, hogy két hely beleférjen. Főleg nekem nem. Ez egy darabig így is lesz.

41 évesen nem szeretem a vasúti àtjàrokat megborzongok tőlük akàr a hidaktól.
Azzal a pár emberrel akivel sikerült találkoznom az tényleg jó volt. Meg még aki vár rám. De sajnos aki nem adta előre az időpont igényét az idén is kimarad, pont úgy mint tavaly.

Péntek reggel itt ülünk a győri kórházban várunk a fizikoterápiàra. Maszkot kell felvenni mert az egészségugyben mêg ez a trendi. Nincs is ezzel semmi gond, mert felveszed DE amikor a làtszólag szimpatikus egészségügyi dolgozó arcáról le van tolva vagy kilóg az orra akkor eltunodom, hogy mit bohóckodunk még mindig amikor Ők az egészség örzői. Mi meg a kis pornép. És bár szemüveg van rajtunk, mégis képesek voltunk arra hogy felhuzzuk a foximaxot. Bár felfogható úgyis, hogy a kórházból nem akarunk haza vinni semmit. 﫣 Az Uram itt alszik mellettem.

Egyébként minden szupi. Osszességében jó volt talàlkozni akikkel talàlkoztam és akikkel még tudok.

UI.: Egy elgondolkodtató gondolat szàmotokra, hogy amikor 6 egymástól független ember mondja azt, ha a gyereke eléri a 18at akkor húzzon külföldre és ha van testvére vigye azt is…akkor azért azt gondolom, hogy annyira nem jó àm itt minden.

Ui2.: Mindenki a maga szerencséjének pogàcsa.

Labjegyzetként megjegyezném azt, hogy két évvel ezelőtt még elég volt 500 forint amikor a mammutban felmentek a Szamoshoz két Ishlerért, most már az 500 forint egyre sem elég mert már darabja 550 és kisebb is lehet. Persze nem ez az egyetlen dolog amin fennakadt a szemem. Nagyon sok mindenen. És ez nem azért van mert szar a forint hanem, hàt nem is tudom.

De továbbra is csak azt tudom mondani, hogy nem fàj nektek eléggé….tisztelet a kivételnek. Tegnap (pénteken) bevasaroltunk két boltban voltunk. Az egyikben 40.000.- hagytunk ott míg a másikban sem sokkal kevesebbet. Ez a heti bevásárlás egy csalàdnak akik nem zabàlnak két pofàra. Igen persze nálunk is változtak az àrak és mi csak ketten vagyunk de én is főzök plusz az esetek nagy többségében egészségesen tàplàlkozunk és olykor extra dolgokat is beszerezunk de még mindig kevesebb a kiadàsunk.

Nem jó az irány sràcok. Aki tud pattanjon fel Noé bárkájára. Sehol sincs kolbászból a kerítes és dolgozni kell keményen de megbecsülik a kisembert.



Nah szóval. Megérkeztünk kicsiny hazánkba 25 perces késéssel, bár ez sem sok mert amúgy 45 percessel indultunk és nem számított, hogy elsőbbségi e vagy sem, hogy sokkal drágább a jegyed vagy sem. Szopás volt. De elindultunk. Majd leszalltunk és nem is tudom mit mondjak…leginkább azt, hogy mennyivel jobb nem itt… Pedig akkor még csak 10 perce voltunk a reptéren. Leszállás után. Egyedül az automatikus hatàr ellenőrzésen volt kedves a fiatal hölgy. Ő tényleg mosolygott. De elég volt elmenni a budiig és ott már azért belefutottam egy példányban. Majd a Spárba – még a reptéren – vettünk két cukrosat, mert leesett a miénk és egy csokit. Űrtartalom: 5deciliter+2deciliter+bounty amiben 3 csoki van, nem kettő. A hàrom termék ezer forint volt. Hát egy élmény ide jönni…jah nem. Tudtam, hogy egy fos vár majd itthon de igazából nem is ezért jöttem. A leszállás utáni legjobb részek egyike, hogy süt a nap és szép az idő van, hogy az Urammal lehetek. ❤️❤️ Láttam Apukamat egy pacsira és Nyest meg Mókus értünk jött. Most tartunk lefelé a vonattal…és inkább nem szólalok meg az anyanyelvemen. Elnézem az embereket és én nem akarok paraszt lenni de jobb a békesség. Némán ülünk egymás mellett és biztos vagyok abban, hogy az Uram is arra gondol amire én. Bár félig alszik. Túl vagyunk a kalleren. Ő magyarul köszönte meg én angolul. A szemben ülő értelmiségiek még nem tudnak hova tenni. Hallottam ahogy a *csávó* megkérdezi az *asszonkàjàtól, hogy akkor most mi van. Ezek két nyelvűek… Lehet több az ikújúk kettejüknek mint a lány szájában lévő fogak, nah de sebaj ettől még lehetnek rendes emberek. Vagy mi a szösz, én inkább csendben ülök. Meg ezt a 26 percet csak kibírom valahogyan. 🙄

Sosem gondoltam volna, hogy én is ilyen leszek aki magyar létére nem szólal meg a saját nyelvén csak ha nagyon muszáj. De hát ez van. Talán kis hazánknak el kéne gondolkodnia, hogy miért kezdjük szégyellni a saját származásunkat.

09.12. hétfő
‌Szombaton kb este fél 8 után érkeztünk meg ebbe a csodàba. Mert tényleg az csak ajánlani tudom MINDENKINEK. Vacsiztunk, kokteloztunk és el is aludtunk *hamar*. Tegnap már kezdetét vette az élvezet. Az Uram megajándékozta magát egy tradicionális Thai masszàzsal én pedig elmentem egy talpmasszázsra. Mondjuk majd be szartam de jól volt …  a végére. Sokat úsztunk, inkább Ő, én meg bugyogtam. Majd elment szauna szeanszra amire én inkább nem. Mert nem akartam az a béna lenni aki 10 perc múlva kiàjul. Szóval addig én szöszöltem a szobàban….később vacsi újabb koktélozás meg a dolce vita. Ma már túl vagyok egy pedikuron. Nah nem azért mert otthon nem mentem el indulás előtt hanem mert megint pórul jártam … A körmöm vagy a kormos hibája. Ki tudja. Nem is ez a lényeg, hanem hogy a papucsot is szar felvenni nem hogy a cipellot. De most megcsinálták, bele szuszakoltak egy ujjnyi bepanthent. Itt punnyadok a medence mellett mert a kisHölgy azt mondta ma nem tanácsos vízbe menni…egy wellness hotelben. De nem akarom hogy rosszabb legyen szóval ma szót fogadok és innen a kényelmes ágyból figyelem fél szemmel ahogyan az Uram lubickol a menő dínós nadrágjàban, én meg hagyom a làbaimat a napon ha már mást nem napoztathatok, nehogy baj legyen. Délutan az Uram Kínai masszàzsra megy én pedig egy Gyògynövényes forrozsakos Thai masszàzsra. Àllitolag kifejezetten jót tesz az idegállapotnak és az olyan sérves nyomiknak mint én. Szóval hajrá. Holnap termelői és kézmíves vásárra fogunk ellátogatni. Szóval zajlik az élet. És nagyon imádom ezt a pihenést, azt pedig még jobban hogy az Uram is pihen. Azt mondjuk sajnálom, hogy emberek nem képesek 5 napra békén hagyni minket. Engem még csak csak mert a barátaim és a családom tudja hogy most pihenek. Telefon sincs nálam egész nap. Most csak a blog írás miatt aztán megy a tatyoba és csak este lefekvés előtt kis pötyögés és viszlàt.
‌
Aztán majd egyszer csak vissza kerülünk a valóságba ami egy rohanas lesz de legalább kicsit a barátaimmal és a családommal lehetek. Csak hogy tuti legyen a buli hó végén is elmegyek egy pedikuroshoz bár ő más szintet képvisel, mert komplex és tud bánni a kényelmetlen problémákkal is. Szóval ebben a hónapban igen sokat költök a làbaimra, aztán ki tudja lehet elvegzek egy pedikuros képzést is. És akkor csinalgathatom szakszerűen a saját làbaimat. 😂Természetesen az Uramét is.

Imádom figyelni az embereket. Sok az idős házaspár annyira kis aranyosak és legalább annyi az osztrák. De most mellettem 5 ággyal odebb egy kis vörös mocskos szájú nő fekszik, persze full sminkben mert az nagyon kell a napozashoz és a medencében, mellette a pasija aki hangyanyit fiatalabb és eléggé herélt hangja van.  Nah de sebaj. Az élet csodaszép.

Legyetek rosszak. Később találkozunk. 🤭

…olykor felmerül bennem az a kérdés, hogy az élet miért azokkal az emberekkel baszik ki akik becsületesen élik az életüket. Lassan kezdem azt hinni, hogy egy kibaszottul nagy *ki nevet a végén!* nevű játékot nyomatunk ami egyrészről adrenalint dolgoz bennünk. Más részről meg a negatív érzéseinket hozza felszínre. Szerintem az emberek nagy többsége hamar megtanulja àltalaban a saját kàràn, hogy az élet rövid. Tényleg az. Van akinek csak pár nap jut, másoknak hetek, hónapok, évek, emberöltők. Akad olyan aki kihasználja a lehetőségek és aki nem. Van aki csak rövid ideig van közöttünk de annyit él, mint más egész életében sem pedig a nyugger korában harap a fűbe. Kik vagyunk mi, hogy ítelkezzunk? Senkik. Nagyon fontos, hogy mindenki a saját életét élje, pont úgy ahogyan szerinte az helyes. Nem a másikat vagy a szembe szomszédét. – az enyimé egy kis templomszerűség vagy mi. Iszonyatos fű szag van a buszon nah nem a joint hanem amikor lenyirjak a füvet és még az eső is rà esik. Szeretem. – Picit elkanyarodtam.

Minden embernek meg van a maga tragédiája is. Meghal a fél csalàdja, beteg lesz valaki a családban vagy ő lesz beteg. Mindannyian harcosok vagyunk, a saját történetünkben. Harcba szállunk a saját sàrkànyainkkal, a gonosszal, demonnal…vagy hívd ahogy akarod. Akár az àltalanos iskolás matek tanárod. Tök mindegy.

Nem hiszem el hogy nincs ember akinek ne lenne gondja az életben. A gazdag emberek àltalaban pl. magányosak mert sosem tudják hogy őket szeretik e vagy a pénzüket. Van aki nem tudja eldönteni hogy melyik egyetemre menjen, vagy hogy önző legyen és élje a saját életét. Bátor legyen vagy inkább gyáva. A piàhoz nyúljon vagy csak leugorjon a hídról. És a hétköznapi dolgokról se feledkezzünk meg. Számlát fizessen vagy inkább egyen meg egy finom ételt. A slàger úgy érzem mostanában ez lesz. Pedig a mélyszegénység nem ma kezdett el kopogtatni a világ hamis ajtaján.

Ez a bejegyzés nem szól senkihez és mégis mindenkihez. Őszintén együtt érzek azokkal akik elveszítettek valakit aki közel àll a szívükhoz. Bár azt mondják, mind közül a legrosszabb ha a szülő elveszíti a gyerekét. Nem tudom milyen lehet, mert nincs gyerekem. De úgy tudom elképzelni, hogy kiszakad egy darab belőled és megbolondulsz vagy sem. Ez már mindenkinek a saját döntése. Azt mondják az élet megy tovább. Igen biztosan de fájdalmasabb lesz. Minden nap. Ami sosem fog megszűnni. Ahogyan megtanulsz élni dolgok nélkül amikre azt gondoltad nem tudsz úgy megtanulsz ezzel az érzéssel is együtt élni. Szép csendben a rutinod lesz. Tudom ez fura. De így van. És bár mindig fáj de napról napra jobb lesz. Közhelyek. Egyszer egy barátom azt mondta, hogy neki nagyon sokat segített a blogom amikor egy “olyan” korszakában volt.

Nem sokan tudják az én sztorimat de aki meg tudja az azt mondja: *hu basszus Te milyen erős vagy*. És én ezzel a mai napig nem tudok mit kezdeni. Mert olykor ezt az erősséget inkább elcserelnem, hogy láthassam a Testvérem mosolyát és hallgassam a beszólasait vagy Édesanyám húslevesét és palacsintàjàt. A nevetéséről és az őszinte beszélgetésről nem is beszélve. Ilyen áron nem jó erősnek lenni. Mert én mindig azt mondom: mindennek meg van az àra.

Most egyet tehetek, sok erőt küldök neked de ne feledd a legjobb barátod az idő lesz. Ha sírnod kell sírj, ha nem akkor nem. Ha épp tányért akarsz a falhoz vágni senki sem fog elítélni. Ezek a te érzéseid. Soha ne érdekeljen más okos vagy hülye tanácsa. Ha akarsz beszélsz róla de ha nem akkor nem. Nem kell bocsánatot kérned, mert ez a Te gyàszod, a Te életed. És hàt csúnyán hangzik de senkinek semmi köze hozzá. A Te döntésed ha ma nem akarsz ki mászni az ágyból és csak a falat akarod bámulni.

…a kedves közönség aki ugye mindig van annak egy tanácsom van. Mert bár minden ember más de egy biztos amikor gyàszolsz akkor nem hiányzik, hogy a nyakadban lihegjenek. Nem akarod a tanácsokat. Nem akarsz semmi màst csak levegőt venni és túlélni a következő napot. Mindig csak egy napot. És szép csendben így fog telni az idő.

Legyetek ott de mêg sem. Fogjátok a kezét de ne túl szorosan. Majd ha akar akkor ő fog lépni.

Sok savat kaptam azért mert annak idején én *eltitkoltam* a történteket és tényleg csak egy nagyon szűk kör tudta, hogy mi történt. Ma sem csinàlnam másképp. Az embernek pont elég a saját fájdalmat, bűntudatàt cipelni.

Egyetek egy csokoládét nekem dolgoznom kell.

Engem a felhők mindig megnyugtatnak. ❤️ Kinek mi.

…amikor betévednek a zombik a vilàgunkba akkor elő kapom a kis listámat és feláldoznom akit kell. Do. szerint az új kollégànknak pszichopata a tekintete. Nekem egy nagy gyerek jut eszembe aki megállt a fejlődésben úgy 10 évesen. Bár ő sem őshonos, talán van esély arra, hogy anyatejes tàpolasban részesült. Ahogy telik az idő, napról napra vagyok biztosabb abban, hogy ami a rendszerünkbe lett beültetve az az itteni lakosoknàl nem létezik, ők másképp lettek huzalozva. Ezzel nincs is semmi baj. Csak amikor van egy téma és próbálnàtok zöldagra vergődni akkor rá kell jönnie, hogy nem tudsz baszki. Nem bántàsból de néhány ember nem tudom hogyan élte meg a felnőtt kort ezzel a gondolkodással. És amikor azt gondolod, hogy mindegyik ilyen MÀS akkor szembe találod magadat olyannal aki bár őslakos de mintha értené amit mondasz neki és kialakul egy értelmes kommunikáció. Durvásss.

Épp a fodrászhoz tartok. Női nehéz napok…és nem tudom mi van mostanában de baromi rosszul viselem pedig nem vagyok puding. De ha az lennék akkor durranócukros lennék enyhe savanyú fura ízesítéssel. Mint a nem tudom bogár Berci vagy ki a tököm cukorkái a heripottyerben. 😅😅😅

Első dolog. Itt nagyon fura dolgok történnek a buszon. Tudjátok volt nálunk otthon az a székre ülős játék a házi meg iskolai bulikban amikor elhallgatott a zene le kellett ülni a székre amiből mindig egyel kevesebb volt mint a résztvevők. Nah itt ezt a buszon csináljàk. Bár nincsen zene de amint felszabadul egy dupla hely akkor valaki àt ül oda egy másik helyről, csak mert ott ültek mellette…gondolom ez lehet a “baj”. Majd az illető aki àt ült két megálló múlva leszáll. Jó multkoraban egy kislányt láttam hazafelé a majdnem üres buszon 5 megállót utaztunk együtt és minden megállónál átült máshová. Ki tudja lehet a képzeletbeli baràtaival játszott. Értitek? Noooooooooormalis. 🫣😁 Làbjegyzet…a mellettem ülő nénike is eggyé akár vàlni a plexivel pedig szerintem mellettem azért el lehet férni … még.

…hova is raktam a napszemcsimet. BÀHÀHÀ de idétlen szó megerőszakolàsa a magyar nyelvnek. Ami szerintem nagyon szép és választékos talán mi ezért is leszünk mindig többek, mert szàmtalan módon képesek vagyunk kifejezni magunkat. Persze az én orcamra elég néha csak ràm nézni … Sokat javultam. Hoznom kellett volna vizet magammal. Nah most már mindegy is.

Második dolog. Sajnos nem tudok túl lépni ezen a köszönős dolgon. Miért nem tudtok baszki köszönni? Ahhoz képest már egész sokan megtanulták itt kint a környezetemben az én nem vagyok rest MINDENKIRE RÀKÖSZÖNÖK. Max. Azt gondolja magában, hogy ez a hülye mit köszönget. 😂😂 Ezt is túl tudom élni nah de itt van Pídzsí. alias Paprika Jànos akinek gerincet vennék ha lehetne kapni. (Amúgy tényleg mekkora lenne ha létezne ilyen bolt és a gyökereknek tudnál venni.) Ugye bár ő lett az ügyeletes hát nem is tudom mi egy manager a Jordánia után aki legalább mindig köszönt és megkérdezte, hogy mi a fasz. Szóval azért nyerte meg a verseny mert az Ő nyelve volt a leghosszabb vagy mert O van itt régebb óta. Valahogy így megy itten. Kihalàsos alapon. Amit én nem igazán támogatok. Mert vannak pozicíok amikre feltétlenül külsős embert vennék fel vagy pedig olyan tréningen kéne àtmennie a belsős embernek, hogy nap végére a töke is leszállna. Ha úgy van. Amúgy lehet nincs is neki. Dióhéjban van az az ember típus aki sajnos vagy sem de így született. Olyan a kódrendszere hogy mindenki vagy a többség utálja. Egyszerűen irritáló és lenéző a csávó talán az én korosztályom és ha jól tudom már szaporodott is. Reméljük az jobban sikerült. Van amikor mindent megpróbálsz. Mosolyogsz, ez alap. Aztán oda sullyedsz nő létedre, hogy előre köszönsz neki. Úgy tanultam hogy a férfinek szokás előre köszönni egy hölgynek, ha fiatalabb vagyok akkor természetesen én adom meg a tiszteletet. Kérdem én hova a picsaba tűntek ezek a dolgok?! Anyukám 14 éves koromig rám szólt – és milyen jól tette – hogy “köszöntél kislànyom?”. Légyszi még nem késő ezt tanítsàtok meg a gyerekeiteknek. Nagyon fontos. Legalább olyan fontos minthogy melyik a helyes irány ha segget kell törölni … Ugye, ugye. 🤗 Nem mindegy.

Lehet, hogy rendes srác jó mélyen de azok az emberek akik nem adják meg az alap tiszteletet felőlem lehetnek akármilyen szépek, okosak, gazdagok. Leszarom.

…mindeközben ott van a számomra nagy főnököm akit ezer milliószor többre tartok és nem csak azért mert gyógyszerész és végigjárta a ranglétrát hanem mert O egy EMBER. És ezzel mindent elmondtam. Az egyik legkedvesebb akivel valaha találkoztam. Lehet azért mert ő sem őslakos.

… el fogok késni. Ha tudom, hogy ekkora a dugó elindulok egy órával előbb. Ez a fos busz is csak óránként jön hétvégén és ha leszálltam még 20 perc séta…bocsika. Utálok késni.

Később folytatom csak le kell szállnom és sétálni.

Csak két percet késtem a fodrásztól. És a serom aaaaaahhh gyerekek olyan lett mint egy álom. Kicsit féltem ettől az új színtől, mert nem tudtam hogyan fog működni a hajamon de pazar lett. És miután végeztünk mindig belenezek a tükörbe és azt mondom magamnak: “igen kislàny mêg mindig jó vagy”. Az Uramat is megnyírtàk de Ő bárhogy és bàrmikor dögös és ezt nem csak azért írom, mert Ő is olvassa a blogomat.

Annak idején amikor a Szatyorban dolgoztam és vezető beosztásban kerültem – sokat tanultam önmagamról, abban az időben – szembesültem azzal, hogy sosem fognak tisztelni a kollégák. Nagyon bántott és kihozta egy olyan oldalamat az adott helyet amit szívből utáltam. Hónapokig dolgoztam gyomor fajassal és gyűlöltem minden percét. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem mindenki való vezetőnek. Én sem. De végig kellett mennem ezen.

Ez az idézet az irodánkban lógott és beleégetf az agyamba: “sosem választunk meg olyan embert vezetőnek aki a beosztottjainak csak a hibáit látja szemben azzal amire képes” vagy valami hasonló.

És az új helyemen azt látom, hogy teljes tévhitben élnek. Mert aki vezető az az én szememben egy olyan ember aki MINDENHEZ IS ért és nem derogàl bemocskolni a kezét. Példát mutat.

Valamint….utolsónak megy el enni.

Köszi, hogy elolvastàl. A kövi bejegyzésben ismét mesélek két kis kollégàról ha szeretnétek. Sose feledjétek ez csak az én szemszögem. Egy másik ember valószínűleg teljesen mást lát.

…nah mennem kell pizzát sütni.

Legyetek hálásak ma is valamiért.

Hàrom héttel ezelőtt írtam egy bejegyzést de annyira szomorú lett, hogy nem volt gyomrom megosztani. Van ez így. Igazából az Adával àlmodtam és annyira megviselt a dolog, hogy napokig elég fura voltam. Nah igen. Néha irigylem azokat az embereket akik nem emlékeznek csak békésen végig alusszàk az éjjelt. Rám màr ez sem igaz. Szóval kicsivel kevesebb mint egy hónap múlva kezdetét veszi a 3 hetes Nyuszi&Mackó tappancs logatàs. Nah jó igazából amit pihenéssel fogok tölteni az kb 7 nap. A többi elég bizi lesz de hát adjuk meg a módját. Jovore majd jobban csinálom. Vagy okosabban.

Elnézem oldalra … Eastville park …már nem zöld a fű, levelek is lehullottak…legalábbis egy részük. Épp a melóba zötykolodom a buszon. Kollégám itt gubaszt mellettem a lengyel leàny. Neki egy bazinagy virágos rét van a lelkében és mindenkiben a jót làtja. Én meg szokásomhoz híve inkább vagyok előítéletes de aztán képes vagyok belátni ha tévedtem. Mindenhez és mindenkihez idő kell. SOK IDO. Azt gondolom mi magyarok így vagyunk bekódolva. Sajnos. Ez nem éppen az erősségünk de mi sem lehetünk tökéletesek. Jah de az új kollégám az. Mindig elfelejtem és ő lehet aranytojást is szarik. Kicsit azt érzem, hogy ő még lehet nekem akadàly. De egy másik kollégám azt mondta ne aggodjak az én utamban nincsen senki. Amúgy meg az élet úgy alakul ahogyan az kell. Felesleges rafeszulni. Ezt még gyakorolni kell. Minden nap. El kell engedni. Amit csak lehet.

Jajj képzeljétek mi történt bejelölt egy általános iskolás volt osztálytársam instagrammon. Oké legyen visszajeloltem és gondoltam viszonzom ezt a dolgot és én is kértem engedélyt a bekövetésre amit 8 órán keresztül nem kaptam meg …kezdett gyanús lenni a dolog. Rajtam, hogy Mizu és minek köszönhetem a jelölést erre vissza írta, hogy kell indok? Hát mondjuk ha köszöntél volna már az kezdésnek jó lett volna te túldiplomàzott picsa. Az emberek idióták. Nah minden mindenki de sokan. Nagyon sokan.

Talán a héten le tudom adni az utolsó tesztemet amiből 7 kérdés teljesen homár vagy homàly de az okos kollégám segít nekem. Mert egyébként nagy többségében jóindulatuak az emberek csak hagyni kell őket, hogy a kibontakozás útjára lépjenek.

A haza utazásunk megint kész anyagi csőd lesz, úgyhogy legkozelebb 2024-ben fogom tiszteletemet tenni. Csak kénytelen voltam bejelentkezni fogorvoshoz, rakszuresre, uh+mammográfia meg az egyéb dolgok…az ablakon meg kiszáll majdnem £1000. És ebben nincs sehol benne az a pár nap pihenés amit csak megengedunk magunknak újabb £1000. Nah nem sajnàltatom magamat csak azért jó ha tudjátok hogy nekem sincs ingyen az hogy haza megyek egy rövid időre. Arról nem is beszélve hogy a családomon kívül kb 7 emberrel fogok találkozni. Mert megint rohanni fogok. – pedig elterveztem, hogy tanulva a tavalyi évből idén más lesz … Jah nem. 😂😂😂.

Nah mindegy ezeket a dolgokat leszámítva, meg hogy az energia szintem véget jàrom minden csodàlatos. Olykor mi is küzdünk hétköznapi gondokkal. Ahogyan mindenki más is.

Vigyázzatok magatokra. Egymásra. Igyatok teát és egyetek epret nutellaval. 😇🍓🤭😍

Legyetek hálásak minden nap, hogy van két fuletek és még sem vagytok szatyrok.

Mai napom jegye: Iris.

Mai napom 17-es busz vezetője Zacher Gábor úr. Van benne némi igazság, hogy mindenkinek van egy hasonmása valahol a világban. Nos az övé itt van és buszvezető. Beértem egy órával előbb mert csomagot adtam fel félúton a Shell kúton. Nehéz kiszámolni az időt, hogy mikor érsz be, mekkora lesz a dugó, tényleg jön e a busz.

Tegnap a Stroke napja volt itt és az volt a feladat a minimum £1 adakozason túl, hogy színesbe kellett öltözni. Nekem azt hiszem sikerült.

Gina-bohóc tiszteletét tette. 😅 Persze volt aki nem volt képes arra hogy felvegyen egy színes pólót vagy adjon £1. Legalább ne reklámozná. Jött egy új kollégám. Az én fajtámból származik avagy magyarságos de azt hiszem a rosszabbik fajta. Tényleg nincs vele semmi gond azt leszámítva, hogy a másfél hete amióta itt van már két kamun kaptam rajta, plusz pont, hogy ő mindig mindent IS jobban tud. Akármit mondhatok csinálhatok azt Ő lenézi, mert mindent is tud és biztos rózsa illatú a szarja is. Hát az enyém nem, Isten bocsássa meg. Nem hinném, hogy barátok leszünk. Valahogy az én egyéniségem és az övé üti egymást. Nincs is ezzel baj. Nem akarom, hogy mindenki a barátom legyen. Ezt a népszerűséget átadom másnak.

Tegnap áldást kaptam az utolsó feladathoz is. És csak halkan jegyzem meg, hogy büszke vagyok magamra. Nem lettem semmilyen király. De örülök, hogy az agyam még nem szűkült be. Dolgozik. Nap mint nap. És bár kapok még ilyen papírt ha valamit elrontok de elfogadtam, hogy ez náluk ilyen formasàg. Tegnap is kaptam – igazából a hibára se emlékszem – és nem voltam rest ráírni, hogy aki dolgozik az hibázni is fog. Plusz örülök, hogy egyre több hiba üzenetet képes vagyok megcsinálni EGYEDÜL. Szerintem ezek az igazi sikerek.

Akkor is ha többetek azt gondolja, hogy én CSAK egy raktári alkalmazott vagyok. Igen koszos lesz a kezem olykor. Nem árt ha picit konyítok a gyógyszerekhez. Mert azért látom a magam előnyét azokkal szemben akiknek nincsen hátterük vagy nem is érdekli…küszködik.

Amúgy meg ide lehet jönni egy idegen országba, beilleszkedni és utánam csinálni. Mert igen lehet egy fos az angolom – ami csak rajtam múlik. Annak ellenére hogy most már 70%-os az értésem. Megszólalni úgy kell össze vakarni a batorsagomat DE amikor adódik egy szituáció akkor képes vagyok kivágni magamat. Szóval már nem adnak el 5 alpakàért. 😛😛

Az Uram megcsinálta a versenyt. 65 km és 2000 M színt emelkedés. Rohadtul büszke vagyok rá. Ez az igazán nagy dolog. ❤️❤️

Itthon én elkezdem a nyugdíjas tornát, mert azt hiszem közelebb vagyok a 70kg mint a 65kg. Szóval torna, torna, torna. Mert enni nem sokat eszem de el lustultam mint egy lajhár. Aztán múlt héten belenéztem a tükörbe és nem tetszett az aki vissza nézett. 🫣🫣🫣

Nem tudom ki találta fel az elektromos rollert és engedte forgalomba de üzenem neki, hogy elfog jönni a nap amikor egy sereg dühös bika előtt kell majd rollerezgetnie. Napokig. Minden évszakban. Piros ruhában mint Piroska.

Köszi, hogy elolvastad. 🤭

Egyébként minden funny. 🤗😇❤️

Nem tudom hogyan vagytok vele de bazi gyorsan telik az idő. Lassan két hónapja húzom itt az igát és bàr már kaptam két fekete pontot meg vannak velem elégedve. A màsodik fekete pontnàl el is sírtam magamat félig. Nagyon magam alatt voltam két napig. És bàr szerintem akkor nem én hibáztam hanem a System…sajnos nehéz úgy bizonyítani, hogy ott PONT NINCS KAMERA. Mert amúgy mindenhol is van. Nem is ez a lényeg. Nagyon megbántott a dolog. De azóta – másfél hete – vissza vettem a szélvész tempómból. Lassan járj tovább élsz mottót vallom és bàr nem tudtam felvenni az angol lajhár sebességet de már érzem magamon a csííít.

Nagyon kell figyelni abban a 8 órában, hogy ne csinálj hibát. Nyilván fogsz, mert aki dolgozik az hibàzim. Ez a világ fura rendje. És itt jön be az örök klasszikus, hogy azt a lovat ütik amelyik húz.

A kollégáim egyébként normàlisak. Tény én lassan nyitok de van akivel szívesen beszélgetek. Nem vágyom a középpontba és hát az én kis örök csapatom mindig is az Unipatika marad. Többé-kevésbé mind a két műszakkal. Valahol Ők is a családom és mindig szeretettel gondolok arra a két évre.

Egyébként megfigyeltem egy nagyon fontos tényt. Igazából ez csak nekem fontos de az élet munka területén mindig a jó-jobb társaságokba sodor. A màsik műszakban van egy nagyon kedves csoki srác aki Technikus – ami én is lennék ha nem lobogtatnànk a rexit zászlót – és Ő is azt mondta, hogy a jó team-be kerültem – ami nem az övé. Biztos jófejek a többiek is de érzem a jobb brigádban vagyok. És most, hogy megtanítottam valakit köszönni àtmegy a másik műszakban. – Kár érte, én neki is sokat köszönhetek, bár olykor a felét se értettem annak amit mondd. – Sebaj most majd megtanítom a testvérét mert az sem tud. Nehéz munka lesz, mert Ő rám se néz. 😄😄 Szeretjük a kihívásokat.

Májusban én lettem a hónap dolgozója és ma még ilyen kis emléklapot is kaptam. Hát nagyon meglepődtem és teljesen zavarban is voltam. Minden hónapban szavaznak a kollégák és most engem választottak. Nagyon drágák. ❤️😍

Elkezdtem csinálni az NVQ2 az első tesztelésen jövő héten àt is szeretnék esni és akkor ha három hetente meg tudom ugrani akkor még szeptember közepére be is fejezem és utána jöhetnek a nagy beszélgetések. 🤓🤪🥲🥳 Én nem szeretnék 9 hónapig bohockodni ezzel. Terveim vannak. Mint mindig. 😋😄🙂

Más.

Mindenkinek figyelmébe ajánlom a Dopesick című filmet amit nekem Dora ajánlott. Több szempontból is érdemes megnézni. Olvassatok utána. Igaz történet, egy évad 8 rész. Engem minden rész megrázott de főleg az utolsó hàrom. Sokat sírtam. Segített megérteni a függő emberek sorsát. Ez nem azt jelenti, hogy most már mindent értek de lehet àt tudom érezni azt amit Ő érzett, legalábbis megpróbálom. Más szemmel nézem az egész sztorit. És hàt persze arról nem is beszélve, hogy ha pénzed van akkor szinte bármit meg tudsz úszni a világban. Mert mindig lesz valaki akit meg tudsz vàsarolni. GUSZTUSTALAN. A legfuràbb, hogy ez egy több éves sztori és a világ mit sem tudott róla … Ettől nem voltak hangosak a hírek. Pedig kellett volna. Kötelezővé tenném àltalanos 8. osztályban.

Jövő hét szombaton lesz két éve annak, hogy elmentél. Még mindig fàj de már nem haragszom. Tudom jobb ez így Neked. ❤️😇 Mi meg majd megtanulunk ezzel is együtt élni.

Utóirat, ha éppen úgy jön ki a lépésetek akkor 18.-án dobjatok egy szál virágot bármilyen tóba-folyóba-tengerbe. Kinek mi van közel. ❤️

Vigyázzatok magatokra és egymásra. 😍 Egyetek egy csokoládét, mert az mindig jó.

Lassan másfél hónapja, hogy itt tengetem a napjaimat a Lloyds-nal. (Hivatalosan hozzájuk tartozunk) Mi csak egy alhadosztaly vagyunk. A warehouse agya…nem én mondtam de valahol tényleg így van. Megkaptam az első fizetésemet ami azt kell hogy mondjam az első normális amióta kijöttem, mondjuk meg is dolgoztam érte és itt ez csak a minimálbér amiből lehet élni. Nem nagylábon de a hangsúly az ÉLNI szócskán van. Szóval ma veszek egy gyerekpezsgőt a magyarboltban és este 7kor ki is bontjuk. Főleg ha ma már átmegyek a baggers ‘vizsgán’ – mert tegnap csak félig sikerült. Nem tudom mit várnak 6 alkalom után. Ez tényleg egy nehéz része a munkának. És persze 6 helyen kell lenned egyszerre. De meg lesz ez is. Végülis az volt a deal, hogy 8 hét alatt 5 munka terület. Én 6 hét alatt tartok 7 munka területnél. Már csak egy van. De remélem azzal most picit várunk. Mondjuk egy hetet. 😄😄😄 Egyébként jól érzem magamat. Vannak normális emberek és persze nem nooooormalisak. A kedvencem még mindig a köszönök és választ nem kapok. Pedig a HELLOT/GOOD MORNING minden egy agysejtű is ért. De úgy látszik meg sem. Nah sebaj ez ilyen. Meg kell szoknom, hogy itt sokkal több az ilyen gyökér. Mától előveszem a fintorgo pofamat. Régen azt sokan szerették. 😄😄😄 Nah de sebaj. Olyan jókat tudok mosolyogni ezeken. A Nagyi csak annyit mondana: ‘nah a szerencsétlen. De hogy Aranyka szavaival éljek: nyelte volna le az anyja. És itt jó pár nyelés lenne Drágám. 😁😁😁 Jót mulatnánk.

Nyelvileg egyre több mindent értek persze van akit szerintem sose fogok. De a beszéd hááát van akivel tudok mert türelmesen megvárja de elenyésző. Azt olvastam valahol hogy az intelligens embereknek nehezebb megszólalni mert ugye ha végig gondoljuk megváltozik a hangszínünk és én ahogy hallgatok másokat a második nyelvükön megszólalni tényleg olyanok mint egy csapat cincogi egér. Nagyon zavaró. Én nem akarok nyikorogni mint egy kipöccentett hangú kis máusz. 😄😄😄 Rettenetesen szégyenlem. És persze a legkínosabb, hogy egyre többen kíváncsiak rám én meg lapulok. Tudom nehéz elhinni…de már egész jól megy. 🤐😵😵‍💫🤓 Vagy nem és a hátam mögött egy idiótának gondolnak. Sebaj.

Jajj nem is meséltem, kaptam ilyen helyes kis sapkát amikor a baggers-n vagyok, mert bujkálni kell össze vissza a rendszer alatt és ne basszuk be a fejünket…persze a hátunkat meg be lehet de hát apróságra nem adunk. Ez főleg a lombrago kollégáknak nehéz. 🙄🤓😁 Van egy pár.

5.25 lassan leszallok a buszrol. Délután majd folytatom. Puszika addig is. 🥳😘😋🤪🥲😇😱

3.07 hazafele zötykölődés a buszon. 10 megállóval több de közelebb is rak le a házhoz. Ma még mosnom kell meg palacsintát fogok sütni mert nem csak nekem volt sikeres a napom de az Uramnak is. Neki meg lett az MOT vizsgája, nekem meg a baggers ‘vizsgám’. Most egy másik sráccal voltam. Azt mondta felesleges több időt erre pazarolni, mert megy ez és muszáj egyedül csinálnom. Ha beúszom úgyis kapok segítséget, ahogyan a többiek. És közölte, hogy akkor el is kezdem tanulni az utolsó station-t amivel az a helyzet, hogy csak akkor lehet állítólag ha már csinálod a sulit….majd biztos én is fogom. Kicsit olyan az érzésem, hogy azért akarják elhúzni a dolgot, mert tudják hamar megcsinálom. Azokban a könyvekben max a más nyelv ami nehézség lehet és ezt most nem nagyképűségből mondom.

Egyébként meg tessék megdícsérni magatokat. Nagyon fontos. Nekem kicsit fura, hogy itt mindenért megdícsérnek de az sem jó ha sose. Igenis legyetek büszkék magatokra. Mindegy miért. Én az vagyok rátok is és most már magamra is. Főleg ez tényleg egy nehebb feladat volt még nekem is de megtanultam egy hét alatt. Már csak a bag-et és a ribbont kell megtanulni hogy hogyan kell cserélni és teljes lesz a paletta.

Összességében jól vagyok és itt úgy érzem megtaláltam a helyemet egy hosszabb távra. Ami jó dolog.

Sosem fogom megérteni, hogy miért kell üvölteni abba a mobiltelefonba…vajon tudják hogy hallják anélkül is? Valószínűleg nem. 🤪😱 Idióták.

Reggel pont ott volt az a nő az öltözőben aki sose köszön vissza. Úgy rá mondtam a GOOD MORNINGOT hogy össze rezzent. De csoda történt és vissza köszön. Sőt van olyan kollégám aki képtelen előre köszönni vagy elköszonni. Pasi létére. De ma még neki is sikerült. Semmi gond, Nyuszi türelemmel vezeti be az etikettet. Nem kell felni, nem fog fájni. 🤓😄🤐🤗😁

Szóval mára ennyi, kedveskéim. Majd szombaton próbálok kicsikarni magamból egy komolyabb hangvételű bejegyzést is de most ehhez túl fáradt vagyok.

Nagyon jó a kalpagom nem? Egyébként ma pont becsesztem a fejemet…szóval le is teszteltem. Nem fájt. 🤪🤓😄

Hajnal van és setét de már a buszon zotykolodom a munkába. Jah mert, hogy képzeljétek új munkám van. Kabalából nem akartam mesélni róla de végülis eltelt két hét, miért is ne. Várható volt, hogy felmondok a másik helyen, nem csak azért mert történt egy smás…hanem mert eddig bírta a testem rendszere.

Február végén kinéztem egy munkát a neten ami tetszett. Leginkább azért mert ezzel bekerülök a szakmámba ismét. Másrészt mert imádok minden második héten 3.40kor kelni. 😛😁😄

Szóval minden nap néztem a melót és azon imádkoztam, hogy ne vegyék le a hirdetést. Csodák csodájára meg is hosszabbítottak így volt időm megkrealni életem első CV-jét és elküldeni. Mindössze 5 helyre adtam be… Ez volt az első és felhívtak, behívtak. Az interjú eléggé komikus volt. A saját anyanyelvemen sem tudtam megszólalni, nem hogy angolul. Ráadásul nem az interjúztatott aki úgy volt, hogy fog … Mint utóbb kiderült a nagy boss-al beszéltem. A lényeg, hogy felvettek. Nem tudom elmondani, hogy mit éreztem akkor. Ahogy azt sem, amikor azt mondták nagyon reprezentatív az önéletrajzom de az NVQ3-ból hajtogathatok csákót. Szóval a jó hír, hogy beiskoláznak ingyen…NVQ2-re amit júliusban kezdhetek el és 6-9 hónap. Ha ez meg van akkor még két további melót csinálhatok. Jah mert úgy van, hogy 8 hét alatt 5 területet tanulok meg. Az első héten én 3 tanultam meg. A nyelvi nehézség ellenére rájöttek, hogy nem vagyok idióta.

Jövőre azon leszek, hogy megpályázzam az NVQ3 de azt mondják az kihalásos alapján megy. Sebaj. Azért megpróbáljuk. És nem csak azért mert az már ülő munka lenne jóval több pénzzel hanem mert ha már meg van az anyanyelvünkön akkor legyen meg angolul is. Két legyet egy csapásra.

A brigád vegyes igazán international. Többnyire kedvesek. Az egyik lánnyal együtt járok melózni mert ugyanazon a vonalon lakunk. Ő pl. lengyel és tényleg fejlődik az angolom…mert vele pl. szívesen beszélgetek. De az őslakosokat nehezen értem meg vagy egyáltalán nem. Próbálok mindig nagyon értelmes fejet vágni a dolgokhoz. Ez sokszor segít.

Többen szimpatikusak persze akadnak gyöngyszemek akikre a müpáfrányomat se bíznam rá. Hát így. Itt leginkább az a jó, hogy – állítólag – nem basztatnak. El lehet lenni 8 órában dolgozva. A 30 perces break csak egy pillanat.

– annyira jó hogy megy a fűtés a buszon és melegítik a lábamat ha már az ablak nyitva van az egyik oldalon mert még mindig félünk a farkastól.

Ma reggel egy róka sétált át előttem az úton keresztbe. Megtorpant és engem figyelt, mondjuk ki mást amikor senki sem volt az úton 4.55kor ha ha ha. 😁😁😁

…egyébként az első nap eltévedtem az épületben…nem is én lettem volna, aztán ki is zártam magamat. És még sorolhatnám de végül mindig megoldódott. 😁😛😄

Most csak ennyire volt időm. Legközelebb majd hosszabban mesélek amikor már átesek a 3. Kiértékelésen. 😳🤓 Ezek imádnak értékelni meg mítingelni és mindenki valami szupervájzor vagy menedzser és ezek szinonímái. 🤦🏻‍♀️😄😛😁

Puszika.

Utóirat: itt ilyen bőséges a mekis hamburger. Otthon milyen mostanság? 🤦🏻‍♀️😄😄😄

Utóirat2: egész jól tartom a tejmentes életet. Semmi sem hiányzik….jah DE. 😛😛😛

Csak én érzem azt, hogy úgy elment a januar-februar-marcius…sittysutty. Észre sem vettem. Jövő héten április. A tavasz. Egy szavunk sem lehet itt a ködös Albionban, mert bár reggelente 0-4 fok van de aztán pár óra múlva 15-20 attól függ, hogy melyik oldalon állsz. 😛😋😁

Épp a buszon zötyögök. Eljátszottam a gondolattal, hogy elsétálok, másfél óra mi az nekem. Vagy inkább mi volt. Amikor még minden rendben volt. Most már csak gyökkettovel araszolok abból nem lehet baj. De a reggeli 8 km-es sétát kihagyom. Majd biztos újra eljön az az idő amikor menni fog. Most az is kihívás, hogy a buszon ülve hogyan rakjam a bal lábamat. Szar ülni is. 😄😄😄 Lehet azt hiszik túlmozgásos vagyok. Kit érdekel.

Pár napja csináltam az Uramnak ilyen hát nem is tudom de mondjuk minden mentes kakaóskekszet. Most először használtam édesítőt. Nem mondom azt, hogy nem lehet megenni de biztos lehetne finomabb is. 😛😛😛 Persze megeszegetjük. Neki pont jó a bringázáshoz, mert napi egy tehenet is el tudna fogyasztani. Nagyon megy neki ez a tekerés. 4 hónap és itt a verseny. Ügyes a fiú. Én tök büszke vagyok rá. Lelkiismeretesen készül rá. Asszem 65 km és 1500 színt emelkedés de lehet 2500. A lényeg, hogy sok.

Bazira süt a nap. Szeretem ezt az állapotot. Mert az emberek automatikusan jobban érzik magukat. Én is. Meg tuti ez a csupa feketébe öltözött lány is aki wc papírba fújja az orrát – de legalább kifújja. És tele van piercinggel az orcajaaa. 🤩🤓

Ez a mesterséges intelligencia mindent is átír. Baromi idegesítő de nem lehet kikapcsolni. Nem nem a prediktív azt már kikapcsoltam. 🤷🏼🤦🏻‍♀️

Visszatérve a wc papírra és az orrfujasra eddig nem értettem vagy furcsáltam, hogy ebbe fújják az orrmanyukat DE megértettem. Az egyik dolog hogy sokszor nem lehet zsepit venni a boltban. A Lidlibe hetek óta nincsen az a dobozos 200 db-os amit otthon használsz. 75píért. Aztán elmész mondjuk a Tescoba és ott lehet van ami 80 db-os és 3.50 font.

Ki tudja pár hét múlva lehet az ên zsákomban is lesz egy tekercs budipapír. Azt se feledjük el, hogy több funkciós. 😋😋😋 Bármikor jól jöhet és gazdaságosabb.

3 nap bűvészkedés után megcsináltam életem főművét a CV-met (önéletrajz). Ha a szívemre teszem a kezemet nem nagyon kellett eddig mert vagy soron kívül vettek fel vagy megírta valaki más. 😄😄😄 A jó világnak most vége lett és nekem kellett megbirkózom ezzel a feladattal is. Végülis sikerült. Talán nem pont tökéletes és felturbózott mint másoké de nem akartam olyat állítani ami nem igaz. Szerintem az ilyen dolgok hamar kiderülnek. A lelkemnek is jobb. A lényeg, hogy meg van és el is küldtem pár helyre – az összes patikai melora ami a piacon volt az én városomba -. Ameddig várakozom addig megtanulom a sajtburger alkotási folyamatát amennyiben nem vagyok túl képzett illetve túlkoros eme nemes feladatra. Már az áldás lesz, hogy nem kell magyar hangot hallanom, mert itt aztán lesz ÁKCENT.

Kell, hogy legyen B terv. Akkor is ha az átmeneti. És ebben semmi szégyellni való nincsen. És a money sem rossz.

Azt nem mondom, hogy egy hét alatt megváltozott minden és tök jól vagyok de gyógyulok. Kezdek kilábalni dolgokból. Sokat sírok. Magamhoz képest nagyon sokat. De az állítólag jó. Próbálom nem büntetni magamat. Ez nagyon nehéz.

Az Uram meg még mindig itt van és elvisel. 🤗😁😛🤓🤩😋😄😇😘🤦🏻‍♀️

Alakulok.

Köszi, hogy elolvastál. Szép napot. 😇🤗

Take care. ❤️