30.05

Azt szokták mondani, hogy a nagyobb kutya baszik. Adom ezt a véleményt akár csak a bátraké a szerencse és a néma gyereknek nem értik a szavát. Ezek a közhely-mondások nem véletlenül alakultak ki. És hányszor eszünkbe jut persze sok minden mással szembe. Ma 5pm-kor végeztünk para…egyre parább. Szerintem ma összesen dolgoztunk nem fogok hazudni nettó másfél órát de nem kell a lelkifurdi mert a másik csapat is pont ennyit tolta ma a szekeret. Legnagyobb csúcsidő. Bár ha jobban bele gondolok itt 7am-10am és 4pm-8pm szopás buszra szállni. Aki ismer az tudja, hogy nem igen jövök zavarba. Amikor jön egy feladat akkor megoldom azt, ha nem tudom sem esem kétségbe. Megyünk előre. Ma sikerült felpasszírozni magamat a csúcsidőben egy olyan buszra amin elvileg mar nem volt hely vagyis de volt 10 csak hát az emberek úgy szét ülnek, hogy Te már ne férj oda. Semmi gond én ezt is megoldottam sőt első körben kis kollégámnak csináltam helyet mert ő nem képes háttal utazni és nagyon hátul sem – és szólni sem ha leülne, inkább láthatatlan lesz- így én bemásztam a sarokba ahelyett hogy valaki beljebb húzta volna magát a nyanya szemben nem mozdult ahogyan a fekete elvtársak sem..ők amúgy is mindig kikérnek mindent IS. Mert hát ugye ők is nagyon hátrányos helyzetűek. Tisztelet a kivételnek. Nah de sebaj. Szóval jelentem én is le tudtam ülni a full buszon mert nem vagyok szív bajos itt hadd jegyezzem meg, hogy köszönöm mindenkinek de elsősorban testvéreimnek , hogy sokat szekáltak mert így még egy láthatatlan pöcs növesztésre is volt időm és bár nem gondolom magamat tök bunkónak – ellenben sok embertársammal akik tudom kb mit gondolnak rólam – legalább nem ejtettek a fejemre amikor gyerek voltam.

Lehet holnap rövidgatyeszba jövök csak ezek az álbőr ülések, nem szeretek oda ragadni. Szerintem Ti sem. Aki igen az nagyon fura és most felhúzom a szemöldökömet.

..el is ment a térerőm a Fishponds Road-on szóval maradok az írásnál. Néha belegondolok dolgokba amikbe tudom, hogy nem kéne de hát mi emberek olyan egyszerűek vagyunk…sok mindenben egyébként még én is. Nem nem vagyok tökéletes bármennyire is azt gondoljátok. Virágokat azért az öltözőbe. Fréziát, tulipánt és mini gerberát.😂

Néha azon töröm a fejemet persze nem sokáig, hogy amúgy semmi gond nincs egyik kollégámmal sem..nah jó azért van aki erősíti a szabályt a kis rumcipunci…ő a világ egyik legnagyobb kérdőjele. El kell azt fogadni, hogy én egy kritikus, szarkasztikus és picit több öniróniával rendelkezem egy átlag embernél. Szerintem ez kevésbé gáz mint az, hogy valaki buta vagy büdös, esetleg mind a kettő. Szerintem több az olyan dilikokárdás mint én. Az, hogy ezt ki meri felvállalni az egy másik kérdés. Nem sokan valószínűleg pedig nagyon jó érzés pont olyan jó mint az őszinteség. Imádni való. Inkább egy őszinte baràt aki olykor beledöngöl az aszfaltba, mint egy mézes-mázos aki azt mondja amit hallani akarsz – mondjuk nálam nehéz ezt kitalálni – de később a húsbárddal nyalja ki az agyvelődet. Nah ugye, mondtam én.

31.05

Reggel elszaladtam a Lidlibe mert kellett pár dolog, persze a tejfölt elfelejtettem így nem tudtam begyúrni amit akartam. Nah majd hazafele veszek valahol. Általában amikor elindulsz reggel és amikor végzel a boltban biztos lehetsz abban hogy nem fog jönni busz. Mert pont akkor kell várni 25 percet ami pont arra elég, hogy akár gyök2vel is haza sétálj.

Ma elvileg 20 fok van…mondjuk nem tudom hol mert a hőérzet 13 felhős az ég és brutális jeges szél fú. Akár felvehettem volna egy sapkát is bár ez itt kicsit szentségtörés mert az emberek nagy többsége már nyáriasan nyomja akkor is ha befagy a picsájuk, mert május utolsó napja van…szóval nem képzeljük, hogy…! Reggel fél9kor azért szembe jött velem egy nőci télikabátban lehet alatta nem volt semmi de igen csak be volt öltözve.

Sajnos kimaradt a 6 buszom így most kénytelen voltam a 49 buszra szállni ami természetesen tele van büdös emberekkel. Szokásos. Edzem magamat a benti létre…ha ha ha.

A buszmegállóba sajnos nem tudott megállni a busz mert oda állt egy dpd-s autó plusz ott volt egy szerelő meg egy magánautó a dupla sárgán…jön a busz….az emberek a buszmegállóban várakoznak – mondjuk nem tudom minek mert oda biztos nem tud megállni a busz de hát az a megálló – én kb 10 méterrel odébb álltam meg mert hát pici agyam azt mondta oda nem fog beférni a busz ahol a többiek állnak, ahol én álltam oda sem de több volt a hely szóval leintettem a buszt ami megállt az út közepén. Mert itt ebből nem csinálnak ügyet. Oda bassza le ahova tudja. 😂😂

Kíváncsian várom a mai napot. Milyen izgalmakkal kell majd megküzdenem.

…nah tessék felszállt egy idősebb fekete úr nagyon stílusos hacukában. Zöld nadrág, tégla színű sherpa pulcsi alatta rikító zöld pulcsi, színes csíkos sapka és szürke kötött kesztyű. Adom az ilyen kis öregeket. ☺️🤗🥳🙂

Hókipóki elfelejtette meghosszabbítani két könyvét online ezért most a Szabó Ervin könyvtár megbüntette 2×65 forintra. Para. Szerintem még sosem büntették meg. Lassan a könyvtárnak kéne fizetnie neki mert biztos vagyok benne, hogy egyike azoknak akik a legtöbb könyvet olvassák. A nemjóját. 😂😂

Nálunk ennyi és nálatok?! 🤡

PusziNyuszi! ❤️

Utóirat.: szuper most már pisi szag is van a buszon. Azt hiszem majd vissza teszem a maszkomat a hátizsákomba mert ez undorító.

…mi van rajtam mostanában a ruháimon kívül amit kétségtelenül cserélek minden nap de mostanság nagyon jó kedvem van és ez azt jelenti hogy gyakran oktalanul somolygok és rajtam van a bugi. Állandóan tudnék táncolni amikor zenét hallok és felettébb szabadnak érzem magamat.

25.05

Reggel 4:48 ülünk a buszon. Füleimben dalol a New Kiss on the block. Step by step és járnak a lábaim. Azt hihetik pisilni kell pedig szívem szerint felpattannék és nyomatnám a tagadhatatlanul baró mozgáskultúrámat. És most már a fejem is jár.

Szerintem valami bolygó állás van a háttérben mert napok óta kedves vagyok a kollégáimmal. …tudom durva. Egyébként jó számomra ez a szabályozhatatlan dolog. Mert olyan mintha a befásult unott testembe vissza mászna a régi énem. A jobbik fele.

Azt még mindig nem értem persze hogy emberek miért “beszélgetnek” egymással úgy a buszon korán reggel, mintha egy kocsmában lennének. …de most leszállnak. Végre. Nekünk van még pár megállónk ezért most lehunyom a szemeimet és élvezem a Little Mix Sweet Melody című számot. Mert ez most nagyon tetszik. 🤡☺️

Később jelentkezem.

27.05

Szombat, süt a nap és száradnak a ruhák. Épp pattogatott kukoricát majszolok reggel 9:36-kor. Lehetséges hogy ma kipróbálok egy másik keksz receptet de azt még nem tudom hogy a mini fagyasztóban, hogyan fogok le fagyasztani 12 adag nutella pacnit. Valahogy megoldjuk.

Ez a hetem tényleg kedvesre sikeredett. Még Betonnal is kedves voltam tegnap sőt még beszélgettem is vele. Persze meg kellett kérnem hogy lassítson és még így sem értettem minden szavát de azért csevegetünk. És jobb volt ez.

…és bár kedvemet lelem abba hogy tüskés vagyok és sokan arrogánsnak, rémisztőnek találnak. Sok év kemény munkája ez nem csak úgy lett. De most jó egy kicsit a fényben állni és sütkérezni benne talán a napsütés az oka annak hogy kedvesebb vagyok. És nem kritizálok másokat vagy épp önmagamat.

Ez persze nem azt jelenti hogy bizonyos emberekről nincs meg a véleményem de pillanatnyilag szarok a világra.

Elég nehezen indulok neki a mai napnak pedig olyan sok a dolgom és sajnálom az időt alvásra de még vissza tudnék bújni a takaróm alá.

Nem gondoltam hogy a blogommal bojkottálni fogom a Podcastomat. Idővel próbálom majd össze fésülni a kettőt de az is lehet, hogy nem fogom. Nem tudhatom. És most azt gyakorlom hogy nem erőltetek semmit. Próbálok a napi megrögzött rutinomból is engedni egy kicsit. Ez nem könnyű feladat de olykor el kell engednünk a saját pórázunkat és CSAK élni.

Nah megyek nutellát kanalazni.

Nem is mondtam, tegnap 26.05 pénteki napon rövidnadrágot húztam. Ez tőlem hatalmas dolog. Még az Uram is meglepődött. 😂😂😂

17.05

Pár hónapot nem írok és már is arcon csap a változás a WordPress oldalán. Majd tanulmányozni kell a hétvégén, hogy most akkor milyen applikációt is kell pluszban letölteni.

Ismét buszozás, szerda. Süt a nap és nem rontottam el ma csak egy póló és pulcsi van rajtam. Egy későbbi buszra szálltam, mert hogy az van … itt pár havonta változtatják a timetable-t ami azért jó mert általában neked szar lesz az új. Ez most sincsen másképpen – és még egy dilidongó is itt repked körülöttem – ha a korábbi busszal megyek amivel tuti beérek a melóba akkor egy órát malmozok bent pluszban. Most el jöttem a későbbivel ami természetesen 10 percet késett de ha minden jól megy akkor be tudok érni – útközben befalom a szendómat, mert tegnap már kaja szünet sem volt ami nem baj csak szóljanak mert akkor meló előtt be nyomok egy fél disznót. – öltözés, pisi és mehet a paradicsom szedés.

Tegnap amikor beértem szembesültem valamivel ami könnyen fel is baszta az agyamat és hosszú percek kellettek hogy megnyugodjak. De sikerült és onnantól kezdve megint csak szartam a világra. Egyre jobban megy ahogyan az arc mimika nélküli melózás. Aki cuki azzal én is cuki vagyok továbbra is de nem kötelességem egész nap vihorászni és Jancsi bohócot játszani.

Tegnap negyed 6kor végeztünk és éppenhogy elértük a jó buszt, rohanás lidlbe majd haza es pogácsát sütni.

– ez a dilidongó nem tágít pedig minden ablak nyitva van es igazán ki röppenhetne valamelyiken. Ahogy elnézem másnak is borzolja az idegeit. Pedig ő jobban fél tőlünk de mi mégis rettegünk. –

Aki nem látta a Sarolta királyné című filmet és szereti a kosztümöseket. Egy évad 6 rész. Jajjjj én már kétszer is megnéztem.

A Will Trent is nagyon jó. Nézzétek. Tűkön ülök és várom a Slow Horses következő évadát valamint a Lokit.

Hétvégén szép lesz az idő így abban reménykedem hogy holnap minden kedves őslakos elhúz a tengerpartokra és nyugalom lesz. 🤗🙂🍭

Bob ma reggel nagyon rendetlenül viselkedett és kénytelen voltam gyógyszert bevenni hogy egyáltalán el tudjak indulni. Bízom benne, hogy hamar megszülöm mert annyira nem jó buli.

Ha minden is jól megy 10 perc múlva leszállok a buszról és onnan még 15 perc séta szóval 13:15re beérek. Pont annyi idom lesz ami pont elég…elvileg. 😂😂😂 Ha meg nem akkor aláírom és kitöltöm a MIÉRT KÉSTEM PAPÍRT, ami bekerül az aktámba a többi papír közé. 😅😅

18.05

Őszintén…?! Semmit sem csináltam ma elindulás előtt. Tervek voltak de hamar elillantak.

Már meg volt a mai buszos kalandom, korábbival megyek mert látom csúszás van de ha ez nem lenne elég akkor beállt egy hatalmas markoló autó keresztbe pont abban az utcában ahol én szállok fel a buszra. Vártuk még plusz 10 percet de ha minden simán megy akkor beérek a melóba.

Felvagdostam a flector tapaszt és gondosan be tekertem a hüvelyk ujjamat hátha jobb lesz. Próbálom nem mozgatni.

Képzeljétek el tegnap negyed6kor jöttünk el ami lehetett volna fél órával előbb is de bizonyos emberek folyamatos pofázása némi problémát okoz…beszélgessen soron kívül egy nagy málna mellett. És ma van Aranyhaj utolsó napja…valahogy majd ezt is túlélem. 🤔😅😂🤪 …tudom, tudom paraszt vagyok. De legalább őszinte. Egyébként tegnap nettó két és fél órát dolgoztunk…lassan több az utazási időm mint az amit bent töltök. Meg lesz még ennek a böjtje. Mert mindig meg van mindennek. Csak csendben örömködjünk.

Ma egy paradicsomos zokni van rajtam amit Anyós-pajtástól kaptam. Nagyon jó ízlésük van. Holnap a brokkolisat veszem fel. 🍅🥦

Kíváncsian várom a mai napom történéseit. 🤡🤡

19.05

Sikerült lenyomni a a két és fél óra munkát tegnap is és ma is. Elköszönt tőlünk Aranyhaj tegnap kis könnyek olyan filmbe illően törölgette, hogy a sminkje nehogy elcsússzon az arcán. Legalább ő képes közel normálisan kifesteni magát de egy fogtechnikus neki sem ártana.

A közös italozás kihagytam valahogy nem volt kedvem a képmutatók játékhoz.

Ma ismét megnyertem Rumcipuncit, mellettem dolgozott. Rájöttem, hogy az Ő agya vagy annak hiányos helye olyan mint az 50 első randi című filmnek a végén van egy csávó akinek 7 másodperces a memória. Nah ő is pont ilyen, mert megkértem valamire ami egy tök egyszerű és ésszerű dolog volt SZERINTEM. Tudta is csinálni a feladatot kb 10 percig aztán le állt a meló kb 20 percre és amikor ujra indultunk már nem tudta csinálni.

A buszon ülünk Aniaval hazafelé sajnos csak az emeleten volt hely ahol általában fiatalok vannak amivel nem is lenne baj de ezek a bedrogozott vihogó hülye kis picsák a kettő darab agysejtjükkel és azzal sincs baj hogy beszélgetnek de nem értem az emberek miért nem veszik észre magukat hogy csak Ők üvöltenek a buszon. Nagyon szeretnek úgy kommunikálni – már ha így hívják ezt – hogy szanaszét ülnek a buszon és kiabálnak egymásnak. Nagyon kultúrált. Jah nem. És most felszáll egy csapat műszempillás. Egyébként rájöttem hogy ezzel az erős sminkkel amit az angol lánykák fel parkolnak magukra pont úgy néznek ki mint egy transzi fellépés előtt…bár nem mert nekik legalább van stílusuk.

Ma egyébként munka előtt megcsináltam egy citromos nápolyit ès egy csokis-mogyorósat. Remélem jók lettek. Holnap majd kiderül amikor felvágom őket. És még vár rám holnap egy új süti amit még nem csináltam de majd megnézem ma a videót hogy egyáltalán meg tudom e ugrani kisebb idegbaj nélkül vagy marad a brownie.

Holnap érkezik a következő Podcast majd azt is hallgassátok meg ha lesz kedvetek és épp két levegő vétel között vagytok.

Annyira örülök annak hogy megneveltek a szüleim és nem lettem egy kretén. 😂😂

PusziNyuszi és szép hétvégét nektek. 🥳🌺

Azt mondják az okosok, hogy mindenki azzal foglalkozzon amihez ért. Nos hosszas töprengés és néhány rész Podcast után rá kellett döbbennem, hogy az írás az ami jobban fekszik. Azt gondolom sokkal jobban képes vagyok átadni egy szituációt, érzelmeket írásban mint szóban és azt sem felejtsük el hogy sokkal viccesebb vagyok. Azt hiszem a legnagyobb bajom az, hogy képtelen vagyok a spontaneitásra. Egy szűz ember amúgy sem az de az sem jó ha ketrecbe zárják. És írni bármiről tudok beszélni nem. Nem véletlenül nem lettem színész vagy ügyvéd. És ahogy öregszem egyre kevésbé van kedvem fecsegni. Plusz ott a másik oldal, hogy ma már mindenki is sztár szeretne lenni és influenszer és anyámkínja. Belőlem ez hiányzik. Képtelen vagyok a feltörekvésre. Sosem voltam jó benne, szépen haladok a magam útján de ezt semmi esetre sem teszem oly módon, hogy másokat eltapossak. Megyek előre. Majd lesz valami mert olyan még nem volt, hogy ne lett volna. Akad még pár előre felvett Podcast amit természetesen megosztok veletek még pár szombaton, azt nem tartom valószínűnek, hogy csinálok egy leköszönő részt, mert ki tudja egy napon lehet hangoskönyv sorozatot indítok. Nem zárjuk le Pandora szelencéjét csak más vizekre evezünk.

Most épp a buszon ülök, megyek befele a melóba…A paradicsomba ahol bár nem beszélünk róla mert nem kell tájékoztatni a résztvevőket de napjaink, heteink talán ez a nyár de ki tudja mennyi van hátra. Szóval csak bemegyünk dolgozunk egy fél napot vagy kicsivel többet es haza megyünk ami tök jól hangzik mert kifizetik de sajnos számomra dögunalom. Nincs mit tenni. Elnézem az embereket akik ezt élvezik a nagy semmittevést amibe én jobban elfáradok mintha lenyomnék az Unipatikában 3 egymás utáni 12 órát. Azt élveztem, használtam az agyamat egész nap és persze voltak idióta vásárlók de a kollégáim mindenért kárpótolnak. Talán szólnom kéne a tulajdonos úrnak hogy fektessen be itt kint egy patikába és a fejemben már össze is raktam a brigádot, hogy kikre lenne szükségem. Persze tudom ez csak egy szép álom marad. Az enyém.

Nagyon lassan megy ez a busz. 17 fok van ami itt mar egy pulcsi vagy csak póló de persze rajtam póló, pulcsi es farmerkabát van. Alig várom, hogy beérjek és ledobtam a textilt és átváltsak a csodálatos nagyon jól láthatósági mellényemre avagy az angol népviseletre. Most mosolyogtok de itt tényleg ez megy. 😂😂 csak, hogy jól lássuk egymást. Ahogyan azt is be kell jelentenem a főnöknek ha el kell mennem pisilni – ami mostanság gyakori mert amióta Bob (kidneystone) velem van állandóan kell – nehogy elvesszek a hatalmas warehouse-ba. Az ördög nem alszik.

Egyébként jó érzés írni négy hónap kihagyás után csak szerintem lett valami a jobb kezem hüvelykjével és elég lassan tudok csak pötyögni. Olyan mintha lenne egy plusz csontom. Még a végén lehet szétesek. 😂🤣

Szombatra azt tervezem, hogy veszünk az Urammal egy tálca alkoholmentes sört és átbrunyálom magamat a túlvilágra mint Mirtil cica. 😅😅 Jó nem de hátha segít mert ezek a reggeli görcsöl eléggé szarok. Ma is volt és nem repestem az örömtől de megvizsgáltam a randa barna angol szőnyeget közelről.

És megint pisilni kell de még 25 perc mire beérek. Csodálatos.

Nah csatolok ide a végére valami szép képet.

…majdnem elfelejtettem hogy rendeltem a neten olyan suti formát ami puzzle ma lesütöttem a szokásos egy kilós gluten freee mézeskalácsot az Uramnak és ilyen formával szurkáltam. Nagyon vicces lett.

Nah most le kell szállnom a buszról. 😂😅🤪🤣

Mármint a következő év. Remélem mindenkinek ezer meg egy újévi fogadalma van. Nekem idén kevesebbet sikerült a fejemben elraktározni, mert lássuk be tavaly sem sikerült a 98%-a. A havi egy könyv elolvasását megtartottam az előző listámból de minden más újdonság. Magammal szembeni feladatok. Pl a legyek lazább a munkahelyi teljesítményen mert itt úgy sem érdekel senkit sem, hogy Te mennyire kimagaslóan, fantörpikusan dolgozol. Ez nem az a hely de sebaj. Aztán ott van a mások elfogadása, nem felhúzni magunkat dolgokon, mert tök felesleges, hanem csak mosolyogni ahogy az Ada is mindig csinálta.

És még sok más amit nem mondok el, mert csak nekem fontos.

Felismertem időben a hibát vagyis a hibákat, hogy elkezdtem egy olyan irányba menni ami tökre nem jó. És bár időben elkaptam a kis gonosz manó énemet mégis egészségügyi problémákat okozott amik hol rosszak aztán nagyon rosszak de nyugi azért elpatkolni nem fogok és nem tudom még kire hagyom a bélyeg gyűjteményemet.

Amúgy is január van, a minap volt Hókipóki 75. Születésnapja. Durvás.

Jövő héten hétfőn viszont az Ada születésnapja lesz. Hála a beosztásnak pont szabadnapos leszek. Ez segítség. Csak lassan túl sok a dátum amin nem akarok emberek közé menni hanem csak bámulni a falat. És nem ettől nem kell engem vagy bárki mást elkönyvelni depisnek. Mindannyian másképp élünk meg bizonyos szituációkat, nekem vannak napok, hetek amiket csak túl akarok élni. Nehéz megérteni. Most írhatnám azt, hogy majd amikor Te elveszítesz egy közeli hozzátartozót kiderül hogyan fogod feldolgozni. Nem vagyunk egyformák. Hála Istennek. A fájdalom nem fog eltűnni de az ember idővel hozzá szokik es megpróbálja elviselni.

Az egyik legjobb barátomnak nagyon beteg az Apukája. Az a szint amikor mar nincs visszaút. A végső stádium. Amikor tudod hogy elfog menni de a pici remény ott van. És bár nem tudod hogy miért reménykedsz. Az egyik hogy csendben békében aludjon el, minél hamarabb csak hogy neki ne fájjon tovább. A másik amikor azért reménykedsz még maradjon veled egy kicsit, mert nem vagy készen vagy meg nem akarod elengedni. Sosem fogod tudni elengedni legalábbis az elején szerintem nem lehet és készen sem leszel soha. Erre nem lehet felkészülni, mert ez nem egy vizsga amit bemagolsz es persze attól függetlenül a tanár megbuktathat.

Megbékélhetsz.

Én minden nap ezt teszem amikor eszembe jut, hogy mit csinálhattam volna másképp. Az agyam folyamatosan kattog. De nap végére megbékélek. Mert sehova sem vezet az önostorozás. Sajnos közhely de nem fognak vissza jönni. Bármennyire is akarjuk.

Sose feledd el mindig van egy társas az úton sosem vagy egyedül. ❤️

A minap történt egy érdekes esetem amikor is volt pofám megírni az egyik barátomnak – akivel azóta se találkoztam amióta kiköltöztem – hogy lehet kicsit többet kéne “pedálozni” ha a barátom szeretne maradni. Mert bár már 2x jártam otthon de valahogy sosem tudott rám időt szakítani. Első alkalommal az exe lakásával csinált valamit ami persze csak utólag derült ki, hogy a csávó már az exe. Bántott a dolog de nem mondtam semmit. Tavaly ősszel már lehet én sem erőltettem a találkozást. Teltek a hónapok és nem kerestük egymást. Csak a szokásos születésnap, karácsony és szilveszter. Aztán azt írta nekem pár napja, hogy jó lenne valamikor beszélgetni, ilyenkor tudom, hogy valami szar van a palacsintában. Mert csak úgy sosem keresett csak, hogy megkérdezze mi a nagy harci helyzet és ezzel sincsen baj…tudom én vagyok a rohadék mert volt pofám elhagyni Magyarországot és pontosan tudom, hogy még melyik “barátomnak” “fáj” ez a gaztettem.

Jah mert, hogy nekem bejött az élet. Be bizony. Az én életemben nem voltak tragédiák, nehézségek…stb…csak annyira mint máséban, mert én ellenben másokkal szemben nem gondolok túl sokat magamról és nem takaródzom bizonyos dolgokkal. Mert bár sajnáltathatnám magamat reggeltől estig de valahogy hányok ezektől. És ahogy öregszem egyre kevésbé ráz már meg, hogy emberek eltűnnek az életemből…mert tűnnek mindennap.

Azt is meg tudom mondani, hogy ki lesz a következő két ember akiket bár nagyon szeretek de úgy el fognak tűnni, mintha sose lettek volna.

Tisztában vagyok vele, hogy sokat változtam. Eddig csak határozott voltam most már magabiztos is és nem hagyom, hogy elsöpörjenek egy vesszőseprűvel, ha neked az arrogancia akkor legyen az. Szerintem meg csak talpraesettség. Tudom azt, hogy honnan indultam és hova tartok, mit szeretnék még elérni ebben az életben és én ezt jó dolognak tartom.

Elfogadom ha mások nem így gondolkodnak, persze nagyon fura számomra, hogy mennyire elpazarolják az életüket de lehet nekik ebben az életben ez a forgatókönyv van megírva. Nem tudhatjuk.

Nem csesztetlek titeket, azért ahogyan az éltek. Lehet épp felszedtetek 25 kilót és nem tesztek ellene semmit sem, mert bemagyarázzátok magatoknak, hogy ez így normális. Mindenkinek a szíve joga, hogy hogyan él, milyen testben, az, hogy egészséges majd később fog kiderülni. Akár a túlzott szépészeti beavatkozások. Nem nem arra gondolok aki évente egyszer mondjuk hialuronsavat nyomat az ajkaiba, hanem aki már nem látja a fától az erdőt és nem mozognak az arcizmai. De lehet egy hétköznapi dolog a cigaretta. Amit sokan szívnak de minek. Büdös, káros és pénz kidobása az ablakon.

Nekem is van ezer meg egy hibám és tök cukik vagytok, hogy elfogadtok engem egy ilyen fura valakinek bár azért hozzá teszem sosem volt kötelező.

Mindig azt mondtam, hogy az embernek arra van ideje amire akarja. Akkor is ha 3 gyerek van vagy sok a munkája. Egy döntés, hogy akarod valakivel tartani a kapcsolatot vagy sem. Szeretnéd/szereted, hogy az életed része vagy sem. Semmi baj nincs azzal ha kisétálunk a másik életéből mert azt mondják semmi sem tart örökké de tisztelj meg kérlek azzal, hogy nem most kezded el a nyuszit manipulálni. Mert nem fog sikerülni és tudod miért nem? Mert ezen a területen Isten nyugosztalja drága Testvéremet de beedzette az idegrendszeremet, vagy lett egy plusz érzékem és egyszerűen ignorállak ha megpróbálod.

Kedveskéim egy szónak is száz a vége, ha akarod a velem való KAPCSOLATOT lehetséges ha belerakod a munkát Te is, mert én már nem fogok egyedül fenntartani semmilyen kapcsolatot. Semmibe sem kerül, egy “helló mizu van veletek”. De ha úgy érzed nem megy semmi baj, én nem fogok haragudni. De keresni sem…

“Szeretem azt hinni, hogy valami megmarad a halál után…De az is lehet, hogy ez olyan, mint a kikapcsoló gomb. Csak egy kattintás és már itt sem vagy. Lehet, hogy ezért nem akartam soha ki-be kapcsoló gombot tenni az Apple eszközökre. Most már tudom, … más dolgokat kellene keresnünk amelyeknek nincs köze a vagyonhoz. Valami sokkal fontosabbat. Talán kapcsolatokat, talán művészetet, talán a fiatalabb korunk álmait… Az életben nincsenek határok! Menj ahova akarsz. Érd el a magasságot, amit elérni akarsz. Minden ott van a szívedben és a kezedben!” /Steve Jobs/

Köszönöm azoknak akik az életem részei akkor is amikor nagyon elfoglaltak. 🙂

Már csak fél nap van hátra az idei évből. Viszlát 2022 vissza se nézz. De persze így vissza tekintve vegyesek az érzéseim, többnyire azért persze ha nagyon mikroszkópikusan vizsgáljuk akkor megfigyelhetjük, hogy nem volt olyan rossz ez az év és bár azt mondtam nem lesznek újévi fogadalmak azért elraktam a zsebembe néhány cetlit amit majd néha néha előhúzok és rájuk pillantok amikor úgy érzem, hogy elszalad velem az a bizonyos ló. Bevallom már megittam egy kámikázét, mert az utolsó adag bejglim sehogy sem akar össze jönni szóval most lehuppantam a kanapéra, az Uram főz én meg jobbnak láttam most begépelni az idei év utolsó bejegyzését. Pihenek, mert aztán valahogy össze varázsolom a mákosbejglit utána kikapcsolódásképpen lezavarok 5 km mozgást – az Uram addig leteker vagy 50 km-t s mindezek után kipattintjuk a gyerekpezsgőt…nah jó lehet összedobok néhány mojito-t is és kezdetét veszi a tánc. Csak mi ketten. Azt hiszem egyikünk semmi vágyik emberekre. Én biztos nem. Nem mondom, hogy utálom őket mert akkor tényleg el kéne menni világítótoronyőrnek inkább csak csendben elbulizgatunk kettesben. Szerintem ahogy az ember öregszik egyre kevésbé vágyik mások társaságára. Plusz nem szívesen csapnám szét magamat – amit nem is tudom, hogyan kell már – mert holnapra és hétfőre is vannak tervek.

A tegnapi napom elég idegesre sikeredett mert nem ez volt az első olyan munkanapom, hogy tényleg azt éreztem méltatlanul bánnak velünk és a legrosszabb ebben, hogy a többiek ezt nem érzik vagy rajtam kívül csak tényleg 1-2 ember fogja fel az agyával, hogy mi is megy itt valójában de valószínűleg ők sem tennének semmit. Szóval úgy döntöttem, hogy semmilyen extra effort-ot nem fogok bele tenni a melóba – azt nem mondjuk, hogy szarunk rá, mert nem szép.- de pont annyit és úgy fogok melózni, hogy ne fájduljon meg a hajam vége szála. Tisztában vagyok vele, hogy ez az én hibám, furán vagyok bekötve és mindig azt érzem, hogy képes vagyok jobbá tenni egy helyet. Nos ez nem az a hely. Mert itt a policy az szentírás és csak az fog történni ami abban írva vagyon. Se több se kevesebb. Az is lehet, hogy a wc-t is pont eszerint a szentírás szerint használják és bár a cégnél minden budiban van kefe nem használják…! Gusztustalan.

És én vagyok a legnagyobb mázlista a bolygón, mert az Uram elvisel, akkor is amikor az én hajam égnek áll. Ő valahogy mindig képes jól kezelni a dolgokat. Nekem azért – bár ritkán – néha elborul az agyam.

Sötét van, nah nem a fejemben hanem kint az utcán…nyomasztó ez a sok eső. Csak szakad és szakad…..tudom, most jön a közhely, hogy azért esik mert itt élek vagy minek költöztem ide ha nem szeretem az esőt. Ezt az esőt már Ti sem szeretnétek. Nekem pl semmi bajom a mínusz 15 fokkal de itt sajna plusz 11 van. Undi.

Olyan kis Cukker az Uram ahogy főzi a lencselevest. Azt mondta az imént, hogy majd megtanít két kézzel gépelni, nah nem mintha nem repesztenék egy kézzel és így a másik kezem szabad ha esetleg be akarnék kapni egy kocka csokit de már edzés előtt nincs evés. Mert aztán a nasi vissza integet. 🙂

Azt hiszem, most zárom soraimat, mert nem igazán van ihletem de nagyon boldog új évet mindenkinek. Egyetek jókat és igyatok mert a hidratálás fontos. Ahogy Hókipóki mondaná a jóból mindig keveset. 🙂

Találkozunk 2023-ban.

…Már akivel. Ha ha ha !

Lógok nektek jó pár bejegyzéssel és ma van a napja amikor utol fogom érni magamat, legalább ebben. Minden napra hagytam valami lemaradást amit be kell hozni és bár én nem vagyok olyan szerencsés mint sokan, hogy nem kell dolgozni két ünnep között azért megpróbálok mindent rendbe rakni. Szóval most itt a pokróc alatt egy jó kis Demmers-es Gumibogyószörp teával neki látok az alkotásnak. Nem is gondolnátok, hogy mennyi időt vesz el csak egy bejegyzés megírása. Főleg akkor ha össze vissza ütöm le a betűket vagy többször átírok egy mondatot, mert mondjuk tökre nem értelmes.

Úgy volt, hogy ma fényeket megyünk majd nézni az Urammal itt a környéken, mert rengeteg házat feldíszítenek és olyan szépek de szakad az eső, ami ugyan nem volt betervezve…de hát a ködös Albion már csak ilyen. Talán majd holnap.

Kissé dühös voltam az előző bejegyzésemben, nagyon rossz napon írtam meg azt a bejegyzést, persze szabadkozni sem fogok mert a düh is hozzám tartozik. Viszont valami csoda folytán elengedtem egy pár dolgot aminek jótékony hatása az lett, hogy csak úgy képes vagyok én is bemenni a melóba és még ha nem is szarok bele 100%-osan de lazábbra vettem a gyeplőt. Sodródom az árral…ennek később még lehet, hogy lesz értelme.

A miért jó az interneten rendelni, nos dióhéjában az történt ami utólag már nem is annyira hajmeresztő, hogy hát a kedves királyi posta sztrájkba fogott – jah mert itt nagy divat, nem elég, hogy túléltük a covidot és zajlik az energia válság legyen még egy kis szar. – Azért jó az interneten rendelni, mert a legtöbb márkának itt kint nincsen boltja, kb 90%-ról beszélgetünk. Sok a kis cég. De van akinek szuper a portékája. Nos az történt, hogy ezek a kis üngyibüngyik…el kezdtek sztrájkolni nyár végén. Gondolom senki sem vette komolyan de kellett volna. teltek a hónapok és késtek vagy nem jöttek meg a cuccok. Nyuszika kezdet icicipicit dühös lenni. Nah nem léptem át a határt sehol de mentek az emailok, mert hát én vagy a vásárló és megrendeltem valamit amiért fizettem és ők ígértek egy 48 órás szállítási időt ami nem, hogy 48 óra nem volt ….de nah szóval kicsit kezdett felmenni az agyamban található víz ami olyan olyan hőmérsékleten rotyogott, hogy akár a bécsi virslit is megfőzhettük volna benne. Próbáltam nagyon szofisztikáltan kommunikálni ezekkel az emberrel mert valahol tudtam, hogy nem az ő hibájuk – max annyi, hogy nem kaptak időben észhez, hogy hoppá jön a black friday aztán a cyber monday meg a karácsony ésatöbbi talán váltsunk futárcéget – halmozódtak a dolgokat, végül megjött a dolgok nagy része kivéve egyet amit meg szerintem egy másik cég alkalmazottai ettek meg de a cég egyből vissza is küldte a pénzt. Így utólag már nem tudom vissza adni nektek azt a több hetes, hónapos szenvedést de biztos lett pár új őszhajszálom viszont megtanultam, hogy ezekkel az ember típusokkal hogyan kell bánni emailon keresztül, szóval már ezért megérte. Talán a legfurább az első sztori volt onnan ilyen Eco-s dolgokat rendeltem, ott a lány nagy sötét volt akivel leveleztem és nem értettem miért nem érti a problémámat. De a dolog annyira elfajult, hogy kiírta a weboldalára bezárja a boltot és átadja egy másik cégnek, nem hinném, hogy csak az én levelezésem miatt lett ez a vége…mert, hogy negatív hatások érik és még én sajnáljam mert szar céget választott a cuccok kiszállítására. 🙂 Szóval kicsit kezdtek úgy kinézni a dolgok, hogy még én tettem szívességet azzal, hogy vásárolok és hogyan van pofám számon kérni mert nincs meg a cuccom.

Szép lassan a december is eltelik és nini itt a következő év a 2023 ami nem tudom melyik állat éve lesz mert még nem néztem utána és egyébként is tök mindegy. Biztos Ti is tök sok mindent tanultatok ebben az évben. Nos lássuk, hogy daginyuszi mit is tanult.

1. Felesleges listát írni, hogy majd mi és miket és kiket fogsz csinálni a következő évben, mert úgy sem fogod betartani a 99%-át. De hajrá mert lehet nektek ez sokkal jobban megy.
2. Próbálok sokkal lazább lenni és leszarni dolgokat akkor is ha nem vagyok ilyen típus és számomra annyira furák az emberek – már csak ha a melóhelyemet nézzük. De nekik meg bizonyára én vagyok nagyon fura.
3. Ahogy telik az idő egyre nehezebben tudom elviselni a hülye, idióta, kretén, gerinctelen, képmutató, sunyi embereket. Ezek szimpla vagy kevert változatát.
4. Nem minden arany ami fénylik avagy én hajlamos vagyok bizonyos emberekről sokkal többet képzelni mint amik valójában és aztán ki fog csalódni? Hát persze, hogy én.
5. Ebben az évben sok ember csalódás volt számomra, ez persze mind az én hibám mert ha nem gondolom azt, hogy akkor nem csalódok de azt gondoltam és nem kellett volna ahogyan másról sem.
6. Sokkal kevesebb könyvet olvastam el mint szerettem volna.
7. Többet sírtam mint előző évben ami tudom jó de bűntudat még mindig van.
8. Sokkal többet kell meditálnom és megengedni magamnak, hogy ha valami nem megy azt nem kell erőltetni függetlenül attól, hogy mások mit gondolnak. Kit érdekel?
9. A távolság ebben az évben még jobban bemutatta, hogy kire lehet számítani és kire nem. Ki az aki valóban képes a saját idejéből annyit, adni, hogy “mi a fasz van veled nyuszika?”.

Tudom, hogy sokkal könnyebb tőlem elvárni, hogy keressek mindenkit én, menjek mindig én haza de az otthonom már itt van, vagy legalábbis most itt van. És bár hiszem, hogy az otthon nem egy ország kell, hogy legyen hanem bennünk van ez is mint sok minden más is de nektek is pont egy percbe telik rám írni, hogy TE figyi már mi van veled? Senkitől nem várom el, hogy mindennap beszéljünk de az, hogy nincs heti- két heti 1-2 percetek írni azt nehezen hiszem el, ez főleg azoknak az embereknek szól akik a szaráshoz is magukkal viszik a telefont. 🙂 Lassan másfél éve nem vagyok fent facebookon életem egyik legjobb döntése volt, mert nem az interneten kell élni az életet akkor sem ha a jövő magában hordozza a technika előre fejlődését és a végén olyan wcnk lesz, hogy a seggünket is kitörli majd helyettünk. Bármi megtörténhet. Nem lettem zombie csak mert nem rakok ki mindent az internetre és lehet elfog jőni a szomorú perc de az instagrammot is likvidálni fogom….jaaaaaaaaaahjjjj tudom most mi lesz? Hát az ami eddig volt. Hogyan fogjátok a blogomat olvasni? utána számoltam nagyságrendileg 60 embernek küldöm már csak el a blogomat amikor volt fb-m akkor ugye, kb 250 ember olvasta. Most a 60 ember akik valamiért úgy érzem szívesen olvassák nos 30 olvassa csak el. Tök jó lenne tudni ki is az a 30 mert akkor a többit nem is zavarnám. Mindenki nyer alapon. De persze pontosan tudom, hogy senkinek nem lesz mellénye azt mondani: Te figyi már ne küldözgesd mert tökre nem érdekel. :)))) Pedig szerintem frenetikusan írok. Amint el jön majd a perc akkor tudni fogjátok és hát nem tudom mi lesz a megoldás. Talán mindenki elmentheti a blogomat a telefonjára és minden héten ránéz egyszer, hogy hátha kiizzadtam magamból egy new post-ot. Igyekezni fogok de nem ígérek semmit sem. Most csak három hetet csúsztam nah, jó lehet már egy hónap. Bocsiiiiiiiiiiiiiiiiii.

Egyébként a blogom kiírja, hogy ne írjak ilyen színesen mert zavaró lehet az emberi szemnek. Nah, szóval így a végére annyit, hogy készülök két hónapja egy kis meglepetéssel vagy inkább ki szeretnék próbálni valamit amihez témát kell találnom és ha meg lesz és megcsináltam akkor nektek meg is fogom mutatni aztán majd jöhet a meleg meg a hideg a nyakamba.

Valamint nincsen esetleg valamelyik kedves ismerősömnek BELGYÓGYÁSZ/GASZTRÓS ismerőse akivel lehetne akár online/telefonon majd személyen konzultálni? Nem hinném, hogy nagy a baj de…!

Azt hiszem azt a korszakomat élem, hogy sok minden érdekelne de igazán semmi sem. Mert lennék pék vagy süti sütő, esetleg kutya simogató-szeretgető. Néztem egyetemet de attól sem dobtam el az agyamat. Szóval mostanában csak a szokásos dolgaimmal foglalkozom és pár hónapot sodródom az árral. Tudni fogom amikor megtalál vagy én megtalálom, hogy ez az amit csinálni szeretnék.

Boldog karácsonyt Nektek, egyetek sok sütit és pihenjetek. Legyetek olyanokkal akiket szerettek és ők is szeretnek titeket, nevessetek sokat és kommunikáljatok, öleljétek meg egymást, fogjátok meg egymás kezét és mondjátok meg a másik embernek, hogy számíthat rátok, bármi is történjen a világban.

köszi, hogy elolvastad. Már ha elolvastad.

Nem tudom Ti hogy vagytok vele de nyakunkon vannak az ünnepek… Ma van Advent első vasárnapja. Ez az év is sittysutty elszaladt. Nem tudom, hogy ez egy bizonyos kor elérte után történik velünk de minden sietős lesz. Rengeteg minden történik itt és mégis semmi. Kábé minden nap tudnék írni nektek valami hajmeresztő sztorit ami velem vagy a környezetemben élőkkel történik. Történések amiknek egy részén utólag jókat lehet röhögni és persze a másik felén zokogni. Az élet úgy szép ha zajlik.

Azt hiszem sosem akartam senkit sem megtéríteni a blogommal, befolyásolni., mert majd én megmondom a tutit és akkor az biztos, hogy pont úgy van jól vagy éppen nem. Ez inkább a magam szórakoztatása, gyógyítása, írási vágyam kielégítése a magam fura módján, a magam fura hebrencs, vicces olykor szorongó és dühös módján. A pohár többnyire tele van vagy inkább félig tele és a jó dolgokba kapaszkodunk, a sok szart próbáljuk magunk mögött hagyni. Nem belesüllyedni, különben is erre nincs idő. Ez manapság luxus állapot…szöttyögni a saját rosszul kivájt mocsarunkba.

Tehát a pohár félig tele van. Olvasok mostanában több könyvet is – egyszerre- . Hókipóki példáját követem ebben is, mert Ő évek óta ezt csinálja, sose tudtam hogyan de most már igen mert én magam is ilyen kis perverz lettem. Az olvasás jó. Egy másik világba tesz. Csak kettőt említenék meg az egyik A hülyeség pszichológiája, az némiképpen feldob. Jókat kacagok hangosan a buszon. – manapság nem sok ember kezében látsz könyvet. Szerintem sokan azt sem tudják mi az de ebbe ne menjünk bele mert ez most nem az a rész. a másik könyv amit én is csak telefonról tudok olvasni sajnos mert pdf-ben van meg…az Ahogy gondolod. Ennek még nagyon az elején vagyok mert minden oldalt kétszer kell elolvasnom. Nem gondolom, hogy fagyi vagyok ilyen téren de hát ez van. Nem minden infó megy bele abba az okos és szép buksimba elsőre. Egy hülyeség.

Segíts magadon és Isten is megsegít, szokták mondani ahogyan azt is, hogy mindenki a maga szerencséjének Pogácsa. Gondoltam finoman kinyilvánítom a véleményemet. Olvassa az ember lánya ezeket az önsegítő nagyon tutik könyveket amik megmondják a tutit, hogyan élj, mit csinálj és a legjobb a mit gondolsz, mert amit te gondolsz azt teremted meg és az lesz a jövőd és ha rosszat meg negatívat gondolsz akkor hujujjj meg hejejjj lesz de csak pozitívan és a negatív csírákat öld ki a fejedből. Nah akkor most itt álljunk is meg egy pillanatra. És ez csak az én véleményem – mert biztos van a bolygón olyan ember vagy barátom (remélem nincsen) aki képes így élni. Tehát a te fejedben nincsen negatív gondolat soha, semmiről. A te lelked egy kibaszott virágos rét aminek a közepén fekszel és bámulod a kék eget meg a felhőket és a béke is ott pihen meg benned és a másokról alkotott csupa pozitívság szárnyakat ad neked. És majd repkedsz mint egy csodaszép színes kis madárka. A fejed egész nap tiszta és minden külső negatív hatással te tiszta szívvel pozitívan reagálsz.

Akkor itt most parkoljuk le a kis seggünket egy korhadó padra kezünkben egy finom limonádéval. Napok óta ezen rágódom de nem hiszek ebben, sajnálom biztos, hogy bennem van a hiba ezzel kapcsoltban is ahogyan sok más dolog…de ebbe ne menjünk most bele. Szerintem senki sem tudja így élni az életét. Én nem azt mondom, hogy egyen meg minket a negatív énünk de hogy nem tudsz mindenre mosolyogva és a szívedben melegséggel reagálni. Oké mosolyogva még csak csak dehogy az én fejemben nem az van, hogy húúúúú de megölelném azt aki épp most rúg belém valamilyen formában. Mosolyogva is el lehet küldeni valakit melegebb éghajlatra sőt akár suttogva is. Ezek már már művészeti szintek szerintem.

December közepén lesz 8 hónapja, hogy az új helyemen dolgozom…most kezdenek bennem igazán kiforrni, hogy ki milyen is valójában. Mit rejteget az álarca mögött avagy baromira nem olyan mint amilyennek gondoltam volna vagy éppen mutatta magát. Azt szoktam mondani, hogy ha egy kicsit jobb ember ismerő vagy akkor a mai csalfa világban is de 6 hónap után képes vagy kiismerni egy embert, mert szerintem ennyi ideig képes valaki megjátszani magát, persze van aki eddig sem.

Azt kell, hogy mondjam én egy OLTÁRI helyen dolgozom. Olyan mint egy kabaré egy cirkusz egy börtön és egy röhej egybe gyúrva. Nomnom. Ki kér belőle egy falatot. Egy két ember pozitív csalódás míg mások háááát….én a helyükben azt is titkolnám, hogy a Föld nevű bolygó lakosai. Nagyon vegyesen vagyunk. De ezek a típusok találhatóak meg.

1. A minden lében két kanál
2. A pletykás
3. Az álszent
4. A kétszínű
5. A sunyi
6. A napraforgó
7. Aki azt mutatja, hogy érdekli de még sem
8. Aki lebasz majd megdícsér
9. Aki nem kedveli a bevándorlókat
10. Akit meglehet műteni munka közben – ebből túl sok van
11. A gerinc nélküli
12. A képmutató
13. Egy két eltévedt viszonylag normális, dolgozni tudó lény

Döbbenetem néhány hete kezdődött, hogy ide sem vagyok igazán való nah nem azért, mert kiváltságosnak születtem – annak persze – hanem mert világ életemben olyan munkát végeztem amit a hivatásomnak éreztem. Szívvel lélekkel 150%-osan csináltam mindig mindent, valószínűleg azért mert szerettem ezeket a dolgokat. Az embereket akik körbe vettek és együtt toltuk a szekeret előre. Nem pedig össze vissza. Nem gondolnám, hogy problémám van a beilleszkedéssel de itt nem minden napom boldog. Azt gondolom ez a munka nem egy atomfizika – nekem legalábbis. De egyre nehezebben viselem azokat az embereket magam körül, akik szart sem tesznek hozzá a naphoz míg néhányan a belünket is kidolgozzuk, hogy haladjunk. És persze az, hogy ők lófaszt nem csinálnak hát az ennyi fogadd el, mert itt ez az elfogadás nagyon megy. Tényleg nem tudom, hogy egy két kollégám hogyan élte meg a felnőtt kort, hogyan képes – ha képes – kitörölni a seggét kaksizás után vagy hogyan képes lélegezni, egyedül. Segítség nélkül. Borzalmas. Kollégáim legalább fele alkalmatlan. De fizetést kap és éli világát. Ebbe próbáljam meg magamat beintegrálni. Hát köszi nem. Szóval egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány kollégával kommunikálok és van olyan is, hogy nem szólok senkihez, mert nincs kedvem hallgatni a sok szart ami ki árad a szájukból. El vagyok a magam kis világában. A fejemben terveket szövögetek vagy épp sütök egy jó sütit.

Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy velem az a baj, hogy az embereket aszerint “mérem”, hogy hogyan dolgoznak. És ez így is van. A legtöbb kollégámat ezért nem tudom sokra tartani, tisztelni és nem is akarok jópofizni se mert itt az nagyon megy, az egymás segg nyalása. Sőt nem csak ez a hibám ám, akkor menjünk is bele mert még szarkasztikus vagyok és ironikus jah hát nem is mondtam ezt itt a ködös Albionban nem értik nem tudják mi az. Szóval poénkodni sem tudok sajnos. Mert ami nekem vicces az nekik nem és fordítva. De ha ez nem lenne elég akkor még ott van az őszinte mindenbe beleállok és kiállok a magam igazáért – ha épp nekem van habitusom. Hát tiszta utálni való vagyok. Sok ember szerintem inkább fél tőlem, pedig azt hittem ezek az idők elmúltak 20 éve…de nem.

És a veszélyes utolsó tény, hogy van agyam és nem félek használni. Szerintem feltűnt ezeknek is, hogy csak nem olyan hülye ez a leány…minden héten szerda körül kinyomtatnak egy okosságos papírt a heti dolgokról és változásokról. Most már ott tartunk, nem mehetsz akkor pisilni amikor neked kell vagy nem teheted le a pulcsidat magadhoz mert jön a pulcsicsendőrség és elkobozza vagy éppen nem gondolkozhatsz. Vannak a munkának lépései amit nem csinálhatsz meg akkor sem ha tudod, mert akkor hamarabb is végeznénk egy adott problémával plusz senki nem lenne felelős ésatöbbi. Nem meg kell húzni a határt mert nem lehetsz okos és önálló, hanem csak olyan aki felteszi a kis kezét és segítséget kér akkor is ha nincs rá szükséged….ki érti ezt?

Amúgy ezt a paradicsomot leszámítva minden oké, nem bántam meg semmit. Az Uram egy Tündér és én vagyok a legnagyobb mázlista a bolygón.

Ti hogy vagytok?

puszi és pacsi, köszi hogy elolvastad.

Utóirat a kövi bejegyzésem csütörtökön érkezik és a csodálatos internetes rendelésről valamint a még lehengerlőbb csomagszállításról fogok írni nektek.

Kedves egybegyűltek.

Arra gondoltam hogy az lenne a legkönnyebb ha írnék egy PRO és KONTRA beszámolót nektek. Tehát 2 éjszakàt töltöttünk Pràgàban egy Art Hotel nevezetű helyen. A szállás teljesen szuper volt. Kedves személyzettel, beszéltek is angolul. Egy szavunk se lehetett. Pici hotel, szerintem olyan 20 szoba lehetett. Mi kaptuk meg a legjobbat a közép erkélyeset nah nem mintha kimentünk volna mert a szomszédok meg bagoztak. A reggeli svéd asztalos. Megfelelő. Szoba rendben volt. És nem csak tea volt hanem kávé is ez egy plusz pont a mai világban akkor is ha csak Nescafé. Fürdőszoba tiszta. Tusfürdő van, sampon nincs. Hajat mostam vele de így utólag àtgondolva nem kellett volna. Sebaj. Első nap 7 km-t tekeregtunk az eső hol esett hol nem. De szép volt. Akkor is ha miután leszálltam màr 38 fokos làzam volt de nyugi csak egy napig. A köhögés és a takony azért még meg van elég rendesen. Bár néha úgy érzem hogy bunkosagi allergiám is lett màr. Ebben a korban ez tök normàlis.
De ne kanyarodjunk el. Este bementünk a boltba vettünk tényleg csak maximum 5 dolgot és ne gondoljátok a kaviarra vagy a lazacra de àtszàmítva 5000 forint volt. Tegnap egész délelott szakadt az eső majd amikor kezdett alább hagyni akkor elmentünk a technikai múzeumba. Ami amúgy jó volt. Mert 280 cseh korona helyett 80 volt és pont ennyit is ért. Viszont azzal nem számoltunk hogy valami ünnep nap van ezért mindenhol tele lesz gyerekkel és potyàzókkal. Sétáltunk, pihentunk és este megettem életem első és remélem nem utolsó Ramen-jét. Ami csudifinom volt. Meg kell tanulnom palcikaval enni mert fakanàllal kicsit nehéz volt. A hely tele volt és egyébként kis helyes volt de ami számomra teljesen fura volt az az hogy az étlap csak csehül volt. Sehol egy angol szó. SEHOL. Próbáltam lefordítani az étlapot de sok mindenre akkora hulyeséget írt ki. Szóval ez mondjuk tök furi. Ittunk limonàdét valami hàzi dolgot. Nem tudnànk hova tenni mert sehova sem volt felírva, hogy mi van benne. De ezt leszàmítva az is finom volt. Ma pedig bejártuk a város öreg részét. Bazi sok turista. Több mint Romàban. Tumultus mindenhol. Buszra pattantunk, majd egy másikra és egy ideje kint ülünk a reptéren. A gép két és fél óra múlva indul.

Hogy mik a tapasztalatok.

Ez is csak egy város. A szebbik fajtàbol mondjuk. Minden sarkon lehetne egy képet lőni. Idilli. Meg van a bája. Pont elég belőle 2-3 éjszaka. Kurva hideg van. Napon elmegy. Valszeg nekem amúgyis nehezebb volt most elviselni. Az Uram már egész jól van. Én még tipródok. Próbálok keveset kohogni. Nem megy jól. – mellettem az öregasszony már felvette a maszkot. 🤪🤪 Jobban is teszi.

Nyugodjatok meg itt is minden kurva dràga mint Mo-on. Szerintem a világban bárhova mennénk dràga lenne. Szóval ha nem akarsz költeni akkor ne menj baszki sehova.

Mi nem valószínű, hogy vissza jövünk ide. Hogy miért? Mert amikor a magyarokról mondják azt hogy tirpak népség akkor az az érzésem hogy nem talàlkozott még cseh àllampolgàrral. Nos tehàt a szálloda pipa. Mind kedvesség és nyelv terén. Tegnap volt egy kedves kutyás hölgy és egy Anyuka a gyerekével,a Japàn étterem, ma meg 191-es busz sofőrje aki útba igazítàst adott. És itt be is zárul a kör. Mert bàrmennyire az angol az elvárt nyelv mindenhol ez a nép sem különb sok màsiknàl. Jah meg bunkó is, nagyon bunkó. Neked jön az utcán ha nem kerülöd ki, belesétàl a fotódba amit épp készítesz DE A HAB TORTAN az nekem az ellenőrzésen volt itt a reptéren ahol természetesen a cuccom màsik sorba ment és egy modortalan vén kurva kutatta àt. És dobta odébb a cuccomat amiben benne volt a szemüvegem – ugyan tokban – de ha megsérul akkor biztos kiverem a palàvert de úgy hogy zörög. Ràadàsul nem is köszönt a suttyoja majd oda intett a végén hogy vihetem a cuccomat el innen. Mire közöltem vele angolul hogy maga nagyon kedves. Olyan ideges lettem, hogy az Uram nyugtatott le.
Szóval köszönjük de nem kérünk ebből többet. A város szép az emberek suttyók.

Köszi Pràga, ennyi elég is volt. Fejlődjél tovább.

Azért két nagyon jó része volt Pràgànak nah jó legyen hàrom. Az egyik, hogy eljutottam végre a màsik hogy az Urammal. A harmadik, meg hogy egy gyönyörűség került AZ ujjamra. ❤️