Csütörtök

A mai napom is igen filmbe illő lehetne. Kezdve azzal, hogy elaludtam persze ehhez képest tök odaértem a nődokihoz aki adott beutalót ultrahangra. Ahova kértem időpontot mert januárba vissza kell mennem, ami végtére sikerült is 29.-re de még január. 😂😂😂 Az orthopédia már nem volt ilyen egyszerű, mert kiderült, hogy egy orvos van aki december 18.-tól már nem rendel de azért próbáljak meg majd 30.-án időpontot kérni jövő januárra…Hát jó. Doki után meglátogattam Hókipókit. A Mikulás legjobb ajándékot hozott számomra Selyemfűmézet. Ezzel engem mindig boldoggà lehet tenni. Olyan ez mint a színes zokni. (Amúúúúgy 39 vagy annál nagyobb a lábam ha valaki nem tudná) 😅😅😅 Találkoztam tesómmal, most épp úgy tűnt mint aki jól van de olyan mint egy idegen. És tudjátok azért ez borzasztó. Nem tudom ő ezt miként éli meg vagy szokott e rà(m) gondolni. Ez nem egy normális állapot. De hát ez van. Nah mindegy. Most jól van. Nem beszélünk, nem is nagyon tudok neki mit mondani.

Úgy érzem magamat mintha állnék egy üvegen körbe üvegek vesznek körbe minden tiszta és rideg. Semmit nem látok, az emberek elsétálnak mellettem de nincs arcuk. Valahogy így tudnám leírni kettőnk kapcsolatát.

Napközben nem csináltam semmit. Próbáltam aludni de ezzel a derékkal nem lehet. A jó hír, hogy most màr zsibbad a lábam is a bal kezem is. Nem gond majd a Nagyi megetet este vagy kérek a leveshez egy szívónyálat. 🥴😅😅😂

Most itt ülök és várok, hogy hármassal letoljuk a fejemet. Kicsit fázni fog a bucim de hát ez van. Ilyen ez a popszakma, majd felrakom a kapucni.

Kicsit fenntartásaim vannak a ma estèvel kapcsolatban. Abban biztos vagyok, hogy én jól fogom magamat érezni. Remélem mások is erre fognak fókuszàlni és nem arra, hogy ha valami esetleg nem tökéletes. 😇 Mert egy adott helyzet nem mindig ideális DE meg lehet találni benne a jót, szépet, pozitívat. Az élet szép – persze olykor nehèz ès undi ès 🤪🤪🤪🤪 – szeressünk élni. Nap mint nap. Mert a csodák ott vannak.

Tegnap éjjel pár őszinte mondattal felhomályosítottam a Séfet, hogy szerintem jobb lenne pontot tenni erre a fura kapcsolatra avagy akkor vesz elő amikor már senki nem ér rá. Azt hiszem ő egy végtelenül boldogtalan ember. Aki nem tudja értékelni a jót. A rosszat ellenben minden mennyiségben. Ezért sem voltunk hosszútávon egy hullámhosszon. Semmi gond nincs azzal ha valaki nem akar velem lenni. Tényleg. De ne nézzük hülyének a másikat.

A vacsi jól sikerült, én nagyon jól éreztem magamat és úgy láttam a többiek is. Az én ételeim finomak voltak. Jókat vàlasztottam. Persze volt akinek nem tetszett minden de hát egy helyzet nem lehet tökéletes főleg ha úgy választunk ételt, hogy nem tudjuk mi az. Mindenki ott ült ahol szeretett volna ebben sem volt hiba. Készült néhány kép is rólunk. Azt gondolom összességében, hogy klassz volt. ☺️☺️☺️☺️

Persze péntek reggelre még jobban beállt a derekam ahogy az már csak lenni szokott és egyáltalán nem tudtam lehajolni. Szóval hát így.

De most, hogy így fekszem és ma (vasárnap) semmit nem csináltam. Jót tett nekem. Amúgy úgy volt lesz egy randim persze a csávó már tegnap nem írt…én meg. Ismertek. Nem fogok. 😅😅😅😅😅

Azt kell, hogy mondjam a hajam annyira jól sikerült, hogy megint el kellett ájulnom magamtól. 😄😄😄 nincs mit tenni. Ez az egèszsèges önszeretet. 🥰🥰🥰

Most épp mézeskalácsot majszolok amit titokban kaptam ajándékba Valakitől. 🥰🥰🥰 egyébként pizzát akartam rendelni de rájöttem nem tudnék megenni egyedül egy 32cm.

Hihetetlen dolog történt. A Séf még aznap válaszolt az üzenetemre és azt írta mindenben igazam van. És bár tudom sovány vigasz és fenéktörlésre jó de én mégis annak örülök, hogy eljutott az agyáig az információ. Az is valami.

Attól tartok Libu baràtom egyenesen tart azon az úton, hogy szerelmetes legyen. Nos legalább az egyikünknek bejött a Tinder 🥴😂😅🤪😀😃 hajrà, hajrá.

Egyébként most kábé 8 csàvóval beszélgetek, baromi unalmas mindegyik. Ezt a karàcsonyt ismét “megúsztuk”. 😅😅😅😅

Néha nézegetem a statisztikàt ezen az oldalon és tök kíváncsi lennék néhàny olvasómra.

Holnap sok dolgom lesz és ha rendbe jönne a derekam – amire zéró esély van – akkor kimennék a jégre is. Valaki esetleg nem tart velem? Csak mert nem biztos, hogy megtudom egyedül húzni a korimat. 😅😅😂 és a jégre is rá kéne tenni, utána már megy minden csak ha vége akkor leszedni a jégről és segíteni levenni a cuccost. 🥴🥴🥴 nah? NAH? Senki…sejtettem…lustabagàzsbaszki. 🙄

Tudom, hogy többetek nagyon várta ezt a bejegyzést amiben összefoglalom az elmúlt egy év randi kalandjaimat. Nem hinném, hogy olyan viccesen vissza tudom adni és őszintén szólva ez év végére már a hányinger is kerülgetett. Ez tegnap történt. A sztoriban visszafele fogunk haladni és remélem egyik kis jószágot sem fogom kihagyni, ha mégis akkor lesz néhány lábjegyzet.

Mindenki helyezze magát kényelembe egy bögre kakaóval vagy egy üveg borral, mert hosszú mese következik.

Az egész randizásom onnan indult ki, hogy fogadtam Libuval bár ennek már két éve és abban az évben mind a ketten veszítettünk csúnyán, most viszont tuti én nyertem volna. Bár már leszartuk a versenyt, hallgattam rá avagy ismerkedni kell blablabla, amíg Ő egy csávónál ragadt le addig én randizgattam és nem foglalkoztam a múlttal, mert tudtam, hogy ott semmi keresnivalóm nincsen. A múlt enélkül is bejelentkezett de az egy másik hónap.

2019 november

Egy hete rám írt egy srác Tinderen, hogy ismer valahonnan, nem derítettük ki hogy honnan, vele találkoztam szerdán és bár másfél órát akartam adni neki ez inkább lett 4 óra. Jól éreztem magamat, kellemes szellemi partner volt, szépek voltak a fogai, igényes volt és jó humorú, mind olyan dolog ami nekem fontos. Két olyan dolog mégis akadt ami szerintem vízválasztó egy kapcsolatban az egyik az, hogy vegán, amivel nekem személy szerint nincs bajom de ő azért megjegyezte, hogy hosszútávon olyan emberrel tudna együtt lenni aki olyan mint ő. Ezt el is fogadtam. A másik viszont számomra egy bűn. Nem szereti a tacskókat. Ez nálam egyenlő azzal, hogy valaki nem mos fogat, vagy nem volt fogszabályzója és nem lett Colgate mosoly. Első randi letudva, egy ölelésen kívül nem történt semmi, nem is bántam így volt jó. Másnap írt és beszéltünk is, érdeklődött majd harmadnap szintén. Eljött a szombat, hogy akkor megint talizzunk délután amiből este lett, a fél7ből 7 majd inkább negyed8. Aki ismer az tudja, hogy ettől falra mászom. Sokat javultam az évek alatt de szerintem gáz ha késünk. Ezt csak és kizárólag FEszter barátomnak engedem meg. 😀 😀 😀 Értem jött, átmentünk hozzá. A vár környékén lakik egy kis szuterénbe. Legénylakás. Úgy volt, hogy egy maffiás filmet nézünk de én azt nem bírtam volna megemészteni ezért a Charlie és a csokigyárat választottam. Kanapéra leültünk, film bekapcs. És úgy ültünk ott mint két telibeszartzokni. Egyébként lánynak öltöztem, ruha, csimma szép smink, jó illat. Kitettem magamért. Nem kellett volna. Most így utólag vissza gondolva. Beszélgettünk sokat és szóval a lényege a sztorinak az, hogy az ő részéről nincs kémia amivel még nem is lett volna bajom. Mert van ilyen, nekem is volt ilyen a pizsamás…de az is egy másik hónap. Azt mondta azért hívott át, mert ugyan intellektuálisan nagyon ott vagyok neki. De nem indul be rám és azért akarta, hogy itt legyek a kanapéján amin elvileg én voltam az első lány, hogy érzi e azt, hogy megakar e dönteni vagy sem, de nem érzi. Én meg ott ültem és úgy éreztem, hogy porig aláztak. Szerettem volna a parketta alá süllyedni. De inkább csak ránéztem és azt mondtam hívok egy taxit, mire közölte, hogy hazavisz. A kocsiba még megjegyezte, hogy lehetnénk barátok. Hát ott már éreztem, hogy a torkomban van az aznapi reggelim és tényleg hányni fogok. Kedvesen elhúztam a számat és közöltem: VANNAK BARÁTAIM. Hazajöttem és iszonyatosan megalázva éreztem magamat, ilyen szinten még ezt az érzést nem éreztem és tudom, hogy vannak a közhelyek avagy minden jobb ha hamar derül ki vagy ennek így kellett lennie. DE csak néztem ki a fejemből is azt éreztem felrobbanok. Az anyádat baszki. Ez tényleg megtörtént. STOP. Nem azzal van a bajom, hogy azt mondta nincs kémia bár ha szerdán sem volt fizikai vonzalom nem értem minek találkoztunk. Jah, hogy a kanapéjára üljek. Ha Ha Ha. A kémia résznél meg is kellett volna állnia. Mert én soha semmilyen körülmények között nem aláztam meg egyik randialanyomat sem, soha nem mondtam, hogy szarul nyal vagy kicsi a pöcse. SOHA. Mert ez pontosan akkora károkat okoz mint amikor a kedves szülő lehülyézi a gyerekét. Akkor a decembert ki is pipálhatjuk. Egyébként bazsinak nagyon fejlett volt az érzelmi intelligenciája. Milyen lett volna ha nem az? 😀 😀 😀

2019 október

Szerintem ebben a hónapban nem randiztam senkivel, a Chef jelentkezett be, hogy akkor átjönne és megdugna ha épp ráérek, bár neki ott van a kattos csaja akivel még tavaly nyáron jött össze amikor engem dugogatott. Sajnos nemet mondtam. Az a srác pontosan erre az egy dologra jó, egy ideig azt gondoltam, hogy majd miattam megváltozik de van ami sose változik pl ő. És szép volt jó volt a szex isteni vele ezt aláírom de ennyi.

Dehogynem randiztam aaa hogy a francba hívták Rafael, Rómeó…jahh neeem Renátó. A kis Renátó. Cigizett mint a gyárkémény pedig tudtam, hogy én nem, aztán telefonált vagy 5x amíg együtt voltunk és a legjobb rész az volt amikor az excsaját savazta és közölte velem, hogy a következő picsának semmit nem ad majd. Egyébként ő valami reptéri zsernyák volt és mellette sírköveket sikált hipóval aminek a költsége kb 500 forint de lehúzta az időseket 40 rugóval és erre nagyon büszke volt. Állítása szerint nagyon jól érezte magát velem, többet nem keresett. Milyen lett volna ha nem érzi magát jól? 😀 😀 😀 Azzal együtt jól megsétáltattam…6 órán keresztül. Lehet azóta is izomláza van. HA HA HA.

2019 szeptember

Ez még itt kicsit augusztus amikor Badoon megismerkedtem Keller úrral akiben elveszett egy fél 100 tagú cigány zenekar de mivel nem vagyunk rasszisták és van roma barátom, plusz az ő vérük valóban más ezért gondoltam miért ne, bár álltam volna meg a gondolatnál. 😀 😀 😀 Mindenesetre tanulság volt. Olyan volt az első randink mint egy mese, zavarban voltam, 16 évesnek éreztem magamat, minden pillanata túl tökéletes volt de tényleg. Nem fogok hazudni itt aludt az első randi után – sokszor már úgy vagyok vele, hogy egyszer élünk bassza meg – történt ami történt és az elég jó volt. Ebben az időben éppen szabin voltam tehát időmilliomos voltam. Megbeszéltük, hogy másnap megint tali aztán jajj még se legyen harmadnap akkor valahogy átkeveredett de csak pár órát volt itt. Akkor már gyanakodtam. A vezérhangya előbb vagy utóbb elindul a fejemben. Mivel érezte, hogy rezeg a léc alatta ezért áthívott magához. Nos és itt baszta el, mert egy olyan lakásba toppantam bele ami állítása szerint egy hete az övé a szekrényben mégis olyan ruhák voltak ami tuti nem az ő tulajdona. Az első baklövést akkor követte el amikor nem találta a szemetest a saját lakásában. HA HA HA. Aztán mesélt valami sztorit ami sehogy sem akart passzolni a valósághoz. De a legjobb reggel történt amikor végre elment kakikálni mert akkor kicsit szétnéztem és találtam egy levelet amin a tesója neve állt, ezzel még nem is lett volna gond de a vezetéknév mintha nem az lett volna amit nekem mondott, gyorsan a gatyámba dugtam a levelet és leléptem. Hívtam Libut és persze azonnal facebook…az egész szép csálád fent van. Áztá kurvá. Majd eltűnt de úgy, hogy sittysutty. Egy kedves barátom “utána nézett” és csak annyit mondott, Te nem akarsz ettől a sráctól semmit. Vajon mibe tenyerelhettem bele…dutyimadár. Oooo Nyuszika.

2019 június

A pizsamás. Igazából Libu nevezte el annak. Tudjátok van az a randi amire elmentek és már  3 méterről érzitek, hogy hát ez nem lesz az igazi. Az illata kiverte a biztosítékot nálam és hát a hangja…basszus, szegény tudom nem tehet róla. De mintha a farkára léptem volna. Nem ítélkezünk. Udvarias volt, kedves és gazdag. Aki ismer az tudja, hogy hányadik helyen van a pénz nálam.

(Ha nekem lenne több mint ami most van akkor szabadságra és egészségügyre költeném.)

De ugorjunk vissza pizsihez. A randi egyébként nem volt rossz, nekem rengeteget számít, hogy tudjon kommunikálni a másik. Randi végén megcsókolt, ami nem volt olyan gázos. A lábam mondjuk nem emelkedett de nem forgott a gyomrom sem, gyenge pillanatomban belementem egy második randiba. Az állatkertbe mentünk, majd a Városligetben elterültünk egy pokrócon. A harmadik randin átjött itt aludt és hát bepróbálkozott én meg olyan voltam mint egy fagyott kutyaláb. Arra gondoltam bár csak eltűnne. Nem indultam be. De ezt nem közöltem vele alpári módon mint tegnap velem Mr. Kanapé hanem tök normális voltam. Majd másnap nekem volt lelkiismeret furdalásom, megbeszéltük a dolgot. De mire este megint beszéltünk volna addigra ő letiltott facebookon 😀 😀 😀 Már nem tudom miért kapta a pizsi nevet, de egy biztos azt gondolta nincs nálam törölköző mert hozott magának mindent, még papucsot is. A kis drága.

2019 március

Benink avagy Mr. Zártosztály. Ő az egyedüli akivel hébehóba tartom a kapcsolatot. Néha társasozunk és elbeszélgetek vele a munkájáról. Mert Ő szakápoló egy zizi zártosztályon. Nekem ő egy segítség szakmailag. Vele is a Margitszigeten sétáltam, magas volt, szemüveges, szép fogsorú, jó illatú, tetovált, fültágítós és úgy volt felöltözve ami nekem nagyon bejött…nagyon jól éreztem magamat sétáltunk és sétáltunk. Majd átjött csináltam szendót, boroztunk és scrabble-ztünk. Történt ami történt és hát igen tudta mi kell a nőnek. Nagyon jó volt. Másnap reggel eléggé bunkó voltam, nem akartam de késésben voltam és ha valaki tetszik akkor nem tudom kezelni a helyzetet. Néhányszor találkoztunk még, majd kiderült, hogy a pufibb csajokra bukik jah és, hogy van barátnője. Ééééérdekes

2019 január

Maugli. A mi kis Mauglink aki ha nem laknak olyan messze és nem lenne egy szédítő bajnok még akár jó csávó is válhatna belőle. Cuki volt eljött…honnan is asszem Bajáról. Édibédi volt tényleg, főzött nekem bár olyan érdekes volt ez az egész, mert amíg csak cseteltünk vagy telefonáltunk olyan eszesnek és tájékozottnak tűnt, amikor ide jött akkor egy kisfiú volt akinek lövése sincs semmiről. Persze egy nagyon dögös kisfiú. Tudtam, hogy nem lesz hosszú életű bár őt meg tudtam volna szeretni. A távolság ellenére még el is költöztem volna. Volt benne valami. Aztán a második alkalommal amikor jött akkor rajta kaptam, hogy itt badoozik nálam ezen nem tudtam túltenni magamat, hogy itt van de más csajjal csetel. Többé nem tudtam bízni. Benne legalábbis nem.

2018 október-december

Jenőke. Aki Libu szerint tök homár vagy legalábbis biszex. Rengeteget cseteltünk, leveleztünk, beszéltünk telefonon mire össze hoztunk egy találkozót, azt hiszem nem is volt több. Érdekes egy srác volt, azt mondta azért megy Szlovákiába foci meccsre, hogy megverjék. Ez amúgy normális? Mert lehet bennem van a hiba, hogy ezt nem értem.

Azt hiszem ennyi emberrel találkoztam, persze számtalan olyan volt akivel cseteltem szerintem legalább 50 srác de ők csak a net világában tudnak élni és az 50 srácból 70 szeretett volna csak meghúzni. Laza kapcsi, barátság extrákkal..a sok kis tulok. 😀 😀 😀

A sok pofára esés azt hiszem csak még erősebbé tesz és még jobban zárkózottá. Tudjátok ez egy kétélű fegyver, mert maradjunk nyitottak és ismerkedjünk. Elfogadtam nagy nehezen, hogy ez a jövő a neten ismerkedés. Elég kevés esély van arra, hogy egyszer majd a Salvus víz mellé elkérik a telefonszámomat. Persze ez is megtörténhet és 100 másik lehetőség. Próbálkozom. De minden egyes ilyen randi egy rózsaszirom és a végén le fog hullani mind és akkor már nem fog maradni semmi baszki. Egy nagy szerencsém van, hogy olyan ember vagyok amilyen, megrázom magamat. Ahogyan a tegnapi után és az összes többi után. Több barátom azt mondta, hogy a tizedétől megbolondult volna. Ha most egy gyengébb lelkű ember lennék akinek nincs helyén a szíve, az esze, az önértékelése akkor a tegnapi este után lehet a földön feküdve bőgtem volna napokig. És lehet az lenne a normális reakció. Ehelyett én kialudtam magamat és mára el is felejtettem a dolgot. Mert 38 évesen nem fogok pöcsölni olyan emberrel aki nem való hozzám, 10 évvel ezelőtt is ilyen voltam, ahogy öregszem egyre jobban leperegnek rólam a dolgok és az érzékeny oldalam ami ott van bennem jól elzárva magamba. Mert velem ezek a helyzetek ezt teszik. A legkevésbé érzem azt, hogy ebben az életemben párra lelek. Tudom, hogy ez nektek fura de boldog vagyok így is. Persze hazudnék ha azt mondanám nem vágyom egy társra, mert az ember sőt az állatok is társaslények DE nem mindenkinek ez a küldetése. Az sokkal jobban foglalkoztat, hogy szerdán végre eljutok reggel korizni, vagy hogy csütörtökön nagyon szuper lesz megint a séróm és este céges vacsi a kollégáimmal akik szeretek. Vár rám még ezer meg egy kaland.

Minden nap egy új nap. ❤

Nem vagyok letörve. Mindig eszembe jut, hogy Libuval mennyit röhögünk egy egy béna randi után és amíg tudunk nevetni, minden rendben van.

Egyébként az egyik ismerősömnek heti 4 randija van, szóval hozzá képest nem, hogy nem vagyok ráfeszülve a témára de le vagyok maradva mint a sz@r. 😀 😀 😀

köszi, hogy elolvastad.

 

Há’ nem? Ha’ de. Azért ne spurizzunk így előre mert még november van a bajuszos hónap, amit sosem értettem. Vagy szakállas? Tudja a franc. Mert Franc mindent is tud. Most fekszem félig az ágyban, abonettet eszem és el kell, hogy mondjam ma nem csináltam semmit, tényleg semmit. Reggel elmentem volna jégkorizni de a pálya 9kor nyit, én 9kor keltem…ahhoz drága a jegy, hogy 2 órát csúszkáljak. No problemo jövő hétre már havat is mondanak, kedden tiszteletemet teszem a Városligeti műjégpályán, ma egyébként is meleg volt. Mostanában mindenre van egy saját gyártott elméletem.

Nah szóval tiszteletünket tettük szombaton a Symbolban ezen a Bed Classic bulin, a társaságunk megcsappant egy fővel, mert közbe szólt a vesegörcs, mentő, János kórház aminek az Urológiai osztálya olyan mint a régi filmek pszichiátriája, nagy valószínűséggel minden osztály ilyen hátborzongató. A plafonon grasszáló Polossal…hát a faszom már elnézést, stadionkát építünk? Még hányat? De komolyan? Nem szoktam politizálni de szívesen szervezek egy bámészkodó körutat a kis pöffeszkedő gyurgyalagoknak, hogy akko’ ugyan nézze már meg mi van az egészségügyben, a kórházakban. Mert én nem vagyok finnyás de ne már. Felháborító. Az egy dolog, hogy több orvos vizsgálta meg és csak az utolsó tette fel a szemüvegét és kiáltotta el magát, ho ho hooo ott van egy baszott nagy vesekő ami elég rossz helyen csücsül. Egy laza 4 napos szenvedés után meg felhívták, hogy ugyan menjen már vissza mert szar a lelet. Visszament, kapott egy kis helyes csövet, hogy könnyebben menjen a pisi. Most meg várjuk, hogy majd valamikor a műtőasztalra tegyék. És értem én, hogy van egy protokoll bizonyára itt is de ha ott a beteg, fosul van, miért nem lehet felpattintani azt kipöccinteni a kis galád betolakodót? Miért kell a kedves betegnek szívnia még legalább két hetet? Érthetetlen. A fejlesztés útjára kéne rálépni és nem pedig labdát pattogtatni…mert bár élnézést de nem vagyunk benne túl “nagyok”.

Szombat este 11 után oda is értünk erre a puccos helyre. Hát italt nem tudnak készíteni az már biztos, csak egy vodkaszódát kértem, nem nagy kihívás. lime (amit utálok egyébként vénségemre, más ízt produkál) összenyomkodjuk, rá maximum két szem jég, a vodka, kis szóda és készen is van. Amit kaptam háááát inkább egy pohár jeges csapvízhez hasonlított, se bubi se vodka. Semmi. Visszavittem a pulthoz, és bár kurvára fel voltam háborodva – közben kicsit már be is csíptem – nem csináltam balhét. Pedig aki valaha vendéglátózott és minőséget adott a vendégeknek az nehezen tud elslattyogni egy ilyen szituációból. Letettem a pultra és mondtam a srácnak, hogy nem akarok balhét, ne adjon inkább másikat de ez EGY SZAR. Elnéztem azokat az embereket a pultba és áldom az eget, hogy már nem ezt csinálom, valszeg a poharakat sem tudja megkülönböztetni de szedett szemöldökre, buta arcra és ecsethajra van esze, Bizonyára a zsebében az ájfón 123-as is ott lapul, csak az szar amit csinál. Neki ez csak pénz nekem hivatás volt annak idején. Miután benyeltem a békát felmentünk a felső szintre és ott volt a bulika, Hamvai úr tökéletes muzsikát szolgált. Széttomboltam magamat és még ismerőssel is összefutottunk aki nagyon gálásan néhány kör italt is nyomott a mancsunkba. Pár ember inkább maradt volna otthon és tette volna be a cédét a kazettás magnóba, mert ezek csak ott álltak. Mint Herkulesben a szoborcsoport ( aki nem látta a mesét az most nem röhög), A csajok nyomatták a dance-t a pasik meg nem tudom ezt egyedül megfejteni. Ciki nektek a tánc? Ettől nem lesztek mások. Néhány fickót leszámítva ezek csak ott álltak mint egy fa. Jó én meg nevettem rajtuk, nem szép de amúgy is a helyet foglalják.

Őszinte leszek én nagyon bebasztam. De tényleg rég volt ilyen. Negyed 5kor dőltem bele az ágyamba és pár órával később mentem dolgozni. Egész jól bírtam a napot de mostanában nem szeretnék alkoholt inni. 😀 😀 😀 A derekam azóta is sajog de minden tánclépést megért ez az este. 🙂

Lehet volt a bulinak egy olyan része amikor kicsit elsírtam magamat de még időben leléptem és nem látta senki se amíg Káó nem jött utánam de részegen nagyon nehéz magyarázkodni. Nem tudnám pontosan megmondani, azt hiszem talán érzékenyre ittam magamat. Az, hogy 38 évesen egyedül vagyok se egy törpetacskóm mert nem olyan a munkám, albérletben lakom és tök egyedül vagyok a világban, blablabla de ha ez nem elég akkor megpróbáltam normális lenni. Ezzel a megint barna a hajam és majd megnő és akkor olyan csajos leszek, hogy hű meg ha. Egy dolgot felejtettem el, hogy mennyire nem én vagyok. Megpróbáltam megfelelni a külvilágnak, a melóban a barátaimnak, hogy persze én is tudok normális lenni de rá kellett jönnöm, hogy mindeközben bazi szarul éreztem magamat. Miért is kellene megváltoznom 38 évesen? Ez valami szabály? Akkor könnyebb lesz? Lesz pasim? Jobban elfogadnak a barátaim? Nem éreznek cikinek?  Egy nagy lófaszt. Hála Istennek többen is de egy ember jól lecseszett, hogy miért is akarom megváltoztatni azt a különleges embert aki vagyok. És tök igaza van. Szóóóóval mindenki nyugodjon le a picsába nem tébolyodtam meg, jövő héten ismét én Én leszek…a színeket meg majd meglátjátok. Biztos vagyok benne, hogy jó lesz.

Ez vagyok én, a kék hajú lány aki szeret színes hajú lenni. Nem fogom engedni, hogy a külvilág megpróbáljon jobb belátásra bírni és eltántorítson csak mert nekik nem tetszik valami. Nekem tetszik. Nekem kell ezzel a fura becsípődéssel együtt élnem. És hiányzik az az énem. Most már ez volt a második alkalom, hogy megpróbáltam magamat “megváltoztatni”. Az idő engem igazol, nem teszem többé.

És bár egyedül vagyok, ki tudja még meddig, majd összekukázom egy színvak csávót. 😀 😀 😀 … akinek van egy tacskója. ❤

Nah össze szedem magamat így délután ötkor mert este lesz egy randim. 😀 😀 😀 Bár ez igazából szerintem nem is az, valahonnan ismerjük egymást de nem tudjuk honnan. Kicsit most ki vagyok égve ehhez a randizós témához…jó jó két hónapja nem találkoztam senkivel sőt van az három is. De tudjuk mi lett a vége annak is…mondjuk vele nem jártam volna jól. 😀 😀 😀

 

Hogy mit is csinálok most? feltett lábakkal ölemben a laptoppal pötyögök néhány gondolatot. A fejemben-fülemben Tommyboy Housematic/R1HM72 remixe bömböl, szó szerint mert a szomszéd egy hete minden reggel pontban 6:30 -kor nyomatja a flexet. A kis drága hogy egyem meg. Most minden hangot kiszűrök és izzítom magamat a jövő heti partinkra. Ami nagyon nagyon nagyon jó lesz. Én már most tudom. De ne szaladjunk így előre a történetbe, a jövőt egyébként sem látom. Néha jó lenne, bár félek a varázs köddé válna.

Pár hete a fejembe vettem valamit, azért nem írtam róla mert nem akartam negatív és pikírt megjegyzéseket kapni. Tudjátok, hogy eléggé hiú, önimádó típus vagyok. Az önszeretetem egyenlő a tacskó imádatommal. Aki ismer az tudja ez mit is jelent. Nem vagyok egy arc szabászat párti DE elismerem azt, hogy olykor itt ott nem árt egy kis igazítás ha az embert zavar valami, azt azért el kell fogadni, hogy az időt nem lehet visszafelé tekerni. Megy és telik és fogy.

Felmerül a kérdés, hogy “de hát neked Nyuszika nincs is ráncod”, amiért minden reggel hálát adok amikor belenézek a tükörbe, ám de kíváncsi lettem én is, már csak azért is mert az egyik törzsvevőnk egy szépészeti szabász. Én már csak így hívom a doktornőt aki az első találkozásunkkor tavaly decemberben nem volt szimpatikus nekem, az idő telt és megbékéltem vele. A végére az is kiderült, hogy egy bűbáj a nő. Belátom ha valakit félreismertem. Nekem több idő kell az emberekhez. Ez van.

Ma reggel átestem a procedúrán, nyomattam az ajkaimba egy kis hyaluront. (vagyis a doki nyomta, én csak feküdtem mozdulatlanul csukott szemmel) És láss csodát olyan szám lett, hogy beszarás. íííínye. Paráztattak, hogy így fog fájni meg úgy fog fájni hát nem azt mondom, hogy minden nap nyomjanak egy adagot a számba de tök elviselhető volt. A fájdalomtól nem szoktam tartani mert szerintem én bármit kibírok. Inkább a lidocain kenőcs volt a mumus de kenés után a számat is leragasztották ami elég vicces volt. Néhányan abban a szerencsében részesültek, hogy kaptak is képet. HA HA HA. Ezt is lehúzhatjuk a bakancslistáról. Egyszer mindent ki kell próbálni. Azért én már szépen állok az extra dolgokkal. 😀 😀 😀

Tegnap Bioderma versenyen voltunk, nem is gondoltam, hogy 300 fő indult az elején és bekerültem a 40 főbe azért ez így gizda. Tök jó volt annak ellenére, hogy nem akartam elmenni, jól éreztem magamat. Mindenki cuki és aranyos volt. Nyilván szerelmes lettem…ott volt egy olyan faszi, hogy baszkiiiii ilyen a világon nincs, már dobtam is ZacEfront. Azt a mindenesit – ahogy Aranyka mondaná. Esküszöm mindenre ami szent a fickó olyan volt mint a 007 csak még dögösebbe. Ez elégé feldobta a napomat, szeretem én is a gusztusos dolgokat. 😀 😀 😀 meg is éheztem…de még nem ehetek 2ig.

Este Libuval moziztunk egyet, egy hétre előre szóltam neki, hogy én biztos sírni fogok. Ami így is lett de azért Ő is két kézzel törölgette a szemeit, ami fura volt, hogy rajtunk kívül más nem. Nem tudom ők milyen filmet néztek. Mindenkinek ajánlom szívből a Last Christmas avagy Múlt karácsony című filmet, nagyon jó és tökre másra számítotok mint ami…áhh menjetek moziba. Vicces de közben…annyira megindítóan mély érzésű a film. Még reggel is a hatása alatt voltam. Csodás. Én egyébként is képes vagyok napokig egy élmény hatása alatt lenni.

Ma este Moulin Rouge zártkörű partizánkodás. Céges lesz szóval csak kedvesen aranyosan ám de ezzel szemben nagyon nagyon csinatos leszek. Majd kéretek magamról képet lövetni. 🙂 🙂 🙂 és rakok ki a világhálóra, hogy lássatok.

A lééééényeget nem is meséltem, 2020 október The Illusionist és megyünk Feszterrel, ez is egy olyan élmény, hogy huhúúúú. Már nagyon várom. Tavaly szétizgultam magamat rajta meg 2016-ban is Uncsitesómmal.

Mindent összevetve minden móka és kacagás körülöttem, nem panaszkodhatok egy percig sem. 😀 😀 😀 Minden fasza.

Pasik…nos bejelentkezett a Séf így egy év elteltével, hogy mi lenne ha maszatolnánk egyet az, hogy van egy kattos barátnője mellékes. Inkább elengedtem ezt a dolgot, már simán tudok neki nemet mondani, nem ráz meg a dolog. Aztáááán belefutottam Tinderen egy gyerekkori barátomba aki szemlátomást instán és fészen nagyon boldog életet él de akkor még sem. Azt mondta azért van a Tinderen mert szüksége van a visszacsatolásra….nem akarja megcsalni a feleségét. Szóval ez van? Tényleg? Pöcstelenek a pöcsösek? Vicces. Jah nem nem az.

Lenne itt egy jó srác akivel tudok beszélgetni meg nevetni de az a baj, hogy addig fogja húzni a dolgot amíg minden varázs el fog illanni. És hát persze fel lettem világosítva “onnan fentről”, hogy ő is sokkal gyengébb típus mint én. Mert Beu szerint egy Tank vagyok. Ez nem újdonság. Valószínűleg ezért nem lett semmi bajom attól, hogy most egy hetet dolgoztam folyamatosan. Szóval vele órákon át képesek vagyunk beszélgetni de mivel ezt az adok és elveszek játékot játssza nem sokáig lesz érdekes számomra. Én a tettek embere vagyok. Ha akarok valakit, valamit akkor megszerzem és pont. Nem pöcsölök. Ettől én ki vagyok, hogy az emberek olyan lassúak mint egy nyákos túlsúlyos csiga. Menni kell, csinálni kell, ÉLNI KELL!!!

Minden rendben van és várom a 23.-át

Biztos vagyok abban, hogy senki más nem ad ilyen “kreatív” címeket az irományainak. De azt hiszem nem is ez a lényeg, hanem ami benne van.

Az elmúlt pár hétben ismét előjött bennem az érzés, hogy néhány embert összezárnék egy pöttöm helyre némi teával és keksszel, két babzsákkal és szép kilátással de persze lehet ez gumi szoba is, hogy megbeszéljék azokat a dolgokat amiben nem értenek egyet, mert nem vagyok postás sem pedig feneketlen kút amibe csak úgy bele kiabálunk és a hang visszaszáll. Sok emberen segítene ez a módszer, vagy otthagyni őket egy erdőbe azt oldjátok meg a visszautat, azt gondolom kénytelenek lennének összedolgozni és persze közben kitárgyalhatnák a sérelmeiket.

Sikerült megfáznom erre a három szabadnapra, mert mikor máskor ne hát most, lemaradtam két buliról és néhány jó programról. A jó hír, hogy annyit aludtam mint egy mackóóóó és ez most kellett. Az hogy kicsit megint magamba nézzek, mi is a szitu velem. Sok minden, de nem akarok ezzel traktálni senkit. Egy biztos a változásokat el kell fogadni és meg kell élni, mert különben leragadunk egy ponton. Ami hosszútávon nem jó. Muszáj tovább menni, elfogadni, levegőt venni, megbocsájtani, barátokat elengedni, új embereket beengedni. Menni, menni, menni és előre nézni. Nem hátra nem oldalra hanem előre. Ezt úgy, hogy nem taposunk át másokon. De persze nem vagyunk egyformák, valakinek csak így megy. Mások hátán sem érdemes felkapaszkodni, mert onnan a legkönnyebb lecsúszni mint egy csúszdán. Nem mindegy, hogy az a csúszda hova vezet. Engem például nagy büszkeséggel tölt ez az a tény, hogy most jó néhány barátom nagyon szépen halad előre. Jó úton a saját csillagjai felé. Ez fontos. Ahogyan az is, hogy ezeket az embereket megfelelően támogassuk és olykor a fejükre koppintsunk ha már túlságosan elrugaszkodnak. De persze ez csak az én véleményem. Szerencsés vagyok, mert az irigység szót/érzést nem igazán ismerem. Mindig lesznek nálam okosabb, gazdagabb, szebb, tanultabb, sok országot látott emberek, DE ne feledjük el soha azt az apró gondolatot, hogy nem ismerjük ezeket az embereket, az életútjukat, mit kellett éppen feladni, mennyi munka van mögötte, hány brokit kellett lecumizni érte. 😀 😀 😀 Az irigységnek köbö annyi haszna van mint a haragnak. Szóval semmi. Tanácsom a témához ne legyünk KRETÉNEK. Ha már azok vagyunk akkor próbáljuk meg kihozni belőle a legjobbat.

Aki nem érzi magában az erőt az inkább most ne olvasson tovább…nah nem azért de nem mindenki szereti ezt a témát pedig az életünk része ez a francos halál. Megszületünk, meghalunk. Sajnos még nem létezik a 200 éves ember lehetősége. Ahh de szeretem azt a filmet, mindig sírok rajta, jó nem inkább zokogok. Csodálatos film. Akárcsak a Csodás álmok jönnek. Aki nem látta kötelező. Sok zsepi legyen kéznél.

Már sírok pedig ez csak egy előzetes. Amikor Anyukám elment sok ilyen filmet néztem mert nem tudtam sírni. Most már úgy bőgök rajtuk(sok sok év kellett hozzá), hogy szerintem a szomszédom is hallja. Adok néhány film tippet ha úgy éreznénk nem megy…!

Ezen sokat…

 

A végén… levél.

 

Sajnos nincs hozzá magyar felirat és németül van de csodálatos. Én eredeti nyelven láttam a moziban, egyedül voltam…imádtam, nevettem és bőgtem. Mint a szar. Magyarul szörnyű számomra de ha valaki megszerzi ezt nekem németül és magyar felirattal azzal nem leszek hálátlan.

 

A mai lista végére kerüljön az egyik nagy kedvenc karácsonyi filmem, talán ebben a kategóriában ő az első, annyira nem ismert. Vicces és nem.

…elkezdtem karácsonyi dalokat hallgatni, nah itt is van ám baj. 🙂 Régebben imádtam a karácsonyt, amikor volt egy egész családom, még minden rendben volt. Mostanra ezt nem igazán tudom elmondani és azt gondolom azért lettem egy Grincs, mert így meg tudom védeni magamat az érzelmi hatásoktól avagy nem kezdek el bőgni a karácsonyi ebéd közben vagy ha végigsétálok a kivilágított Andrássy úton. Így sokkal könnyebben tudom átvészelni az ünnepeket, a születésnapját vagy éppen november elsejét amikor a névnapja van. A mindennapokat. Attól, hogy valaki nem mutatja ki a fájdalmát az nem azt jelenti, hogy ott belül nem tombol a lelke. Dehogynem. Ez egy jó nagy szar. Ami sosem fog elmúlni, de megtanulhatunk vele együtt élni minden nap. Ha erősen koncentrálok még emlékszem a hangjára pedig 12 év telt el. Emlékszem hónapokig nem szüntettem meg az előfizetését, hogy a hangpostáján hallgassam a hangját és smseket küldjek neki. A temetőbe a mai napig képtelen vagyok a családommal felmenni, inkább egyedül illetve 1-2 barát. És bármennyire is fáj tudom, hogy nem lehet visszacsinálni. Bánkódhatok sok mindenen, lehet bűntudatom de az sem segít.

Az utóbbi időben néhány barátom elveszítette a szerettét. Volt aki a testvérét, többen az anyukájukat és sajnos majd lesz olyan aki szintén időzített bomba. Hogyan kezeljük? Nem tudom. Úgy ne ahogyan én. Nem jó bezárkózni csak mert hiába nyitunk a világ felé egy idő után, van részünk ami bezárva marad. Lehet rajta dolgozni akár szakemberrel is de attól tartok ehhez egy villámcsapás kellene. Szenvedhetünk olyan sérüléseket amiket nem tudunk meggyógyítani. Mert szerintem nem lehet mindent megjavítani és ezt nem azért írom mert kibaszott sötéten látom a világot hanem mert van ami úgy marad. PONT. Ezt igazából csak azok értik meg akiket veszteség ért. Akit nem az ne erőltesse az agyát és ne akarjon meggyőzni az ellenkezőjéről. Köszi. Egy részünk elhal. És ez lehet csak egy 0.1% de már nem vagyunk 100%, a jó hír az, hogy ha nem nyúlunk a drogok, alkohol és gyógyszerek után, nem süppedünk el az önsajnálatba, hogy ilyen is csak velünk történik és miért és különben is akkor mi leszünk/vagyunk az igazi túlélők, akik mindenre képesek lesznek. A mi életünk sokkal nehezebb lesz de rengeteg dolog fog minket kárpótolni, ott vannak a maradék családtagok akik jó esetben remek emberek, persze semmi sem lehet tökéletes. 🙂 🙂 🙂 Ha ez nem jön össze…mert nem kell messzire menni akkor olyan szerencsében részesülhetünk, hogy frenetikus barátaink vannak. És belőlük nem kell sok. Csak egy pár. Nekem például Ők (is) a Családom. Mert bár mindenkinek meg van a saját kis élete, hiszen már felnőttünk de egy biztos, ha éjjel megeresztenénk egy telefont mindenki ott teremne ahol kell. Arról nem is beszélve, hogy egy igaz barát MINDENT tud rólunk és mégis SZERET.

Teljesen máshova kanyarodtam. Mert igazából a feldolgozásról szerettem volna pár gondolatot írni, nem tudhatjuk, hogy ki hogyan dolgoz fel egy veszteséget. Minden ember más. Lehet egy családtagunk, barátunk, ismerősünk, házi kedvencünk vagy egy általunk kedvelt ám de nem ismert személy. Megvisel minket. Ha valaki sérti a személyes gyászunkat akkor sokféleképpen reagálhatunk, egyszerűen hátat fordítunk az illetőnek, ez a legegyszerűbb nincs konfrontálódás, mély levegő és fejezet lezár. Ha nem szeretnénk hátat fordítani mert minket nem ilyen fából faragtak, nos én mint őszinte emberpalánta nagyon egyszerűen értésére adnám, hogy kérlek ne csináld ezt, mert nekem fáj. A testvérem volt és nincs olyan emlékem vele amilyen neked. Ez nagyon megvisel. Ha a másik félbe szorult egy csepp értelem és átérzi a helyzetet akkor baromi kellemetlenül fogja magát érezni és ezer bocsánat után megígéri soha többé nem tesz ilyet, bár valószínűleg ő így dolgozza ezt fel. Bele sem gondol abba, hogy a közvetlen családtagokat ezzel megsebzi. Ha pedig egy gyökér mert sajnos előfordul, nos ez esetben még mindig lezárhatjuk a fejezetet. Mi nyugodt szívvel vehetünk egy mély levegőt. A lelkünk és gondolataink megnyugszanak idővel. Sajnos nincsen tökéletes recept erre.

Példa: Szorulásom van. kapok rá hashajtót ami nekem nem ér semmit és a kaki már egy gitt bennem de ha Te kapod akkor egy fél kanáltól cifrafosásod lesz. Ami nekem használ az neked nem és fordítva,. Nagyon ritka az, hogy mind a kettőnknek jó. Az élet már csak ilyen. Furcsa. 🙂 Roppantul nehéz és mégis olyan baromi egyszerű.

Többségeteknek Mörájakeri kari dala a kedvenc, nos nekem ezek:

A második dalhoz ajánlok egy nyugodt 3 percet, akár gyújtsunk meg egy gyertyát, tegyük magunkat pihenő üzemmódba, hunyjuk le a szemünket és jusson eszünk be az a személy aki már egy sokkal jobb helyen van. Legyen előttünk az arca, a mosolya, az a mondat amit százezerszer ismételt el nekünk, ahogyan becézett minket és nyugodtan mondjuk meg neki, hogy mennyire nagyon hiányzik, szeretjük őt és minden nap gondolunk rá. Öleljük meg.

…szem nem maradt szárazon, ugye? Ha nem találom az utat akkor én ezt a dalt hallgatom. És működik. A könnyeim most is potty-potty. ❤ (de ez normális)

Egyébként úgy tudom elképzelni a mennyek országát, hogy Anyukám főz, mindenkire, Napaló (a nagypapám) palacsintát süt, a másik nagypapám a kertet rendezi, a nagyim házi nápolyit készít. Káó Apukája épp újságot ír vagy épp olvas, és a történet folytatódik. Jól vannak.

Egy nap majd csillagokká válunk és örökre velük maradunk. Békében és szeretetben.

 

Utóirat.: ha bárki szomorú szmájlival illeti ezt a bejegyzést azt automatikusan kicsapom a csoportból. Inkább ne tegyetek semmit. 😀 😀 😀

Olykor a legnagyobb fejtörést a cím megadás okozza. Csak bámultam a Title-t de nem tudtam mit odaírni, aztán ki tudja lehet mire végzek a pötyögéssel eszembe jut valami. Szombat este van, megfőztem, mostam is két adagot de a lakásból nem tettem ki a lábaimat, értsd jól még pizsamában vagyok. Mindjárt megcsinálom a Bioderma teszt utolsó körét bár szerintem bőven kicsúsztam az első 40-ből. Most valahogy ez nem is annyira izgat, persze jópofa a cég, hogy csinált egy ilyen versenyt. Annyi minden jár a fejemben. Például, hogy meg kéne törölnöm a kukkeremet, mert már idegesítően piszkos. 🙂 …jobb lett valamivel.

Tegnap Demonát néztünk amire nem mindenki tudott eljönni, mert a tetvek nyertek. Így az esti buli is foghíjas volt de annál jobb. Hát én annyit röhögtem, igen tudom nem szép dolog. Elmentünk a Gozsduba…egy helyre. Ahol ilyen laza zene szólt, olyan kicsit fánkis-reppperes. A dalok 80%-át nem ismertem. Tehát ami az elmúlt 5 évben sláger az nekem ismeretlen de ennek ellenére nagyon jót denszeltünk és szokásomhoz híven moziztam az embereket. Hát baszki…ez olyan mint a Tinder vagy Badoo csak élőben. A pasik manapság, kortól függetlenül leülnek egy asztalhoz vagy állnak a pultnál és bámulnak. Biztos ciki táncolni manapság ezért ahogy elnéztem őket eszembe jutott a Herkules meséből Hádész amikor azt mondja: SZOBORCSOPORT. 😀 😀 😀 Elég mókás és közben kissé szánalmas, ahogyan a jóképű egyedek állnak mint egy kupac szar és nézelődnek. De nem táncolnak, mert nem tudom miért baszki, miért nem táncoltok? Nem hinném, hogy mindenki botlábú volt ott. Én sem vagyok a parkett ördöge de leszarom, ha jó a zene akkor rázzuk amit lehet. A kevésbé jóképű pasiknak sokkal több önbizalmuk van, csörögtek még akkor is ha nulla volt a ritmusérzékük. És a csajoknak ez jön be apukám, meg ha nem okádod le a cipőjét. Mellettünk lévő asztalnál két hát franc tudja arabos forma az egyik jól táncolt, velük két lány, ők magyarnak tűntek. Nos az egyik lány az beleadta magát a tutiba, míg a másik lány kellette magát a srácnak. És olyan lassan vonaglott, tudjátok mint amikor a béjvácsban lelassítják a csöcsös csajok futását. Minden esetre mi jót mulattunk, és most van miről írni. Páran megpróbáltak a mi asztalunkhoz odaállni de aztán rájuk néztem és elmentek. Nem értem miért?!?!?!!?!? 😀 😀 😀

Az egyik csapot a női szakaszban összehányták…én azért megáztattam volna a lány haját a saját hányásában, ha már ennyire ostoba volt, hogy nem a szemetesbe okádott bele. Undi.

Egy kis kacsás társaság is odacsapódott az asztalunkhoz. Nem viccelek egy srác kivételével mindegyiken gumikacsás nyakkendő volt. Ők sem maradtak sokáig pedig az egyik kis kacsa még rám is mosolygott. 😀 😀 😀 Nyugi azért nem voltam láthatatlan mert a hely biztonsági főnökének bejöttem. Talán majd máskor…folytköv! Persze ma megtaláltam facen, nem kellett sokáig keresni. 🙂 🙂 🙂  Beletelt vagy 5 percbe. Nem értem miért nem Sherlocknak mentem. Vagy szexterapeutának, mediátornak, válóperes ügyvédnek, boncmesternek. Még akármi is megtörténhet.

 

Nem áll szándékomban senkit megbántani, ledegradálni. DE ahogyan a neten, úgy a valóságban is hatalmas bajok vannak a mai pasikkal. Szeretném ha felfognátok azt az egyszerű tényt, hogy nem vágyunk fele királyságra, üvegcipellőre vagy a világ legdrágább dolgaira. ( jó persze vannak ilyen csajok is de a normális lányok akikre elvileg ti vágytok nem ilyenek) Sokkal inkább hoz minket lázba a nevetés, beszélgetés, szabadság, megbízhatóság, bizalom, egyszerű dolgok. Amik lehet, hogy nekünk mégis nagyok. Legyetek kreatívak, kedvesek, életrevalóak. Legyen tacskótok és szép fogsorotok. 🙂 Jó jó ez már az én extra kívánságom.

Azt gondolom rengeteg jó kapcsolat születhetne ha képesek lennénk levetkőzni pucérra. Legyünk azok akik valójában vagyunk. Nincs annál rosszabb mint amikor “rossz testben élünk”. Csak mert társadalmi elvárásokat követünk, hajszoljuk a hajszolhatatlant. Inkább csak érezzük jól magunkat egyedül vagy épp a kapcsolatban. Ne hagyjuk, hogy a szárnyunkat szegjék, csak mert ők nem hisznek önmagukban. Bizonyos emberek játszi könnyedséggel próbálnak bennünk bűntudatot kelteni, vagy egy láthatatlan madzagot a nyakunk köré tenni és fojtogatni. Ezzel sajnos olyan érzéseket váltanak ki belőlünk mint bizalmatlanság, düh. Minden egyes húzásnál egy lépéssel hátrébb lépünk, amíg olyan távol leszünk, hogy nem fogjuk megtalálni a visszavezető utat egymáshoz. Kérlek olykor engedjétek el egymás kezét, hiszen a szerelem nem a fulladásról szól, hanem, hogy együtt vagytok szabadok. Ez nem egy fulladási verseny. Ez csak az életünk ami baromi rövid.

Ami meg nem megy azt nem kell erőltetni, tudom tudom én mindig könnyen pofázok a laptopom mögül. De van ami sose változik, mi megalkudhatunk magunkkal, bár ez kissé olyan mintha szövetkeznénk az ördöggel. Eltemetnénk azt, hogy kik vagyunk valójában és persze nem ítéljük el azokat akik így döntenek, mert így akarnak élni. Ennek mindig sok oka lehet, nem látunk bele az életükbe vagy ha mégis nem tudhatjuk mit érez az az ember. De ez nem jelenti azt, hogy nekünk is így kell. Nem kell, semmi sem kell. Mindig a szívünkre kell hallgatnunk. Mert megfigyeltétek, hogy sokkal jobban bánjuk meg azokat a dolgokat amiket nem szívből teszünk. Pofára esés mindig lesz…erről tudnék mesélni. De semmit sem bántam meg amit szívből tettem, akkor sem ha fájt utólag. Mert mindenből lehet tanulni és örülnünk kell, hogy megtörtént.

Egyszer nekem is biztos úgy fog alakulni, hogy a pillangók vadul repkedjenek. Addig sem fogom felvagdosni az ereimet vagy minden bulin seggrészegre inni magamat… basszus akkor beindulna a ráncosodás. :)))))) Sok a a dolgom még…Tápcsatorna és a többiek :)))

 

És akkor szeretném bemutatni az idei esélyes fiúkákat akik elnyerhetik a szívemet. :)))) Amerika kapitánya nem lett letaszítva az első helyről de kapott még két szép legényt maga mellé. :)))

 

A csodálatos Kapitány:

 

Rá sose gondoltam volna de hát ő is felnőtt a fene egye meg, Zac:

                                                                                                                                                                                                                     Új szerzeményem Thomas, azt hiszem francia:

                                                                                                                                                                                                                                                              Nos ha bármelyik sráccal összefuttok akkor tudjátok a számomat. :)))

A szabadságban az a jó, hogy azt tehetjük amit csak akarunk. Az első nap ami a múlt héten volt, elmentem a házidokihoz akit egyébként nem igazàn komázok de mosolyogni kell a beutalókért, így rendesen viselkedtem és ki is köhögte a számomra három igen fontos papírt. Ebből egyet fel is használtam aznap a neurológián. Ahol sikerült belefutnom egy elég kellemetlen szituációba. Azért mentem, mert megint elég erős fájdalmaim voltak, a reumás nyár elején ajánlotta, hogy nyugodtan adassak magamnak évente kétszer öt infúziót mert az jót tesz nekem. Kicsit húztam a számat de úgy éreztem szükséges lesz. A Neurológus másképp gondolta. Aki kb lebaszott, hogy mi a szart keresek ott de nem rám haragszik csak épp nincs szabad ágy és estébè…át lökött a reumára ahol egy idegen nőci volt. Megnézte a “múltamat” majd közölte, hogy be tud utalni egy 3 hetes nappali kórházba. Laza 50 rugó és zéró munka. Ezt sajnos nem igazán tudom megengedni magamnak. Nem hinném, hogy a melóba örülnének neki. Az időzítés nem igazán jó. Majd a doki közölte, hogy akkor beutal a gerincklinikára ami tök jó csak az adott problémámat nem oldotta meg. Kivételesen kaptam 2 féle gyógyszert ami abból szempontból nem rossz, hogy egész jól tudom uralni a fájdalmat. A másik, hogy az egyiktől úgy érzem magamat mintha egy más szemszögből látnám a világot. Ülni még mindig nem. Meg egy helyben állni sem. De a többi test-élet helyzet okè. Aznap fel is hívtam ezt a gerincklinikát ahova elő is jegyeztek 2020.03. végére…baszki. Még jó, hogy nem olyan sürgős a dolog. Szóval majd lesz valami. Ezzel. A szabadság jót tett neki, a pihenès. De csütörtökön vissza is állok a robot üzemmódba.

Egyébként egèsz jól eltelt a szabim, voltam kèt születésnapon, aztán akadt egy randim is, Hókipóki is itt ebédelt 2x nálam, kitakarítottam a lakást olyan precízen hogy enni lehet a padlóról. Jah és befestettem szürkère a hajamat. Most bazi unalmasan festek. Úgy érzem itt az ideje, hogy kicsivel több odafigyeléssel igazítsanak a rőzsémen.

Jah volt egy randim is szombat reggel. Ma is lett volna vagyis az már tegnap de elmaradt mert a fiú nem találta meg a tökeit, pedig már kerülget vagy két éve és Ő TÉNYLEG NAGYON MEGAKAR ISMERNI!!! 😂😂😂😂

De ezek a történetek holnapra maradnak, amikor is csokorba szedem nektek az elmúlt egy évem randijait. Az ötlet gazda Libu volt, mert úgy gondolta megér egy bejegyzést és biztos vagyok abban, hogy nagyon jót fogtok szórakozni 😂😂😂

Tegnap itt volt a Zártosztályos is, nyomtunk egy Scrabbelt, persze elvertem mint a sz@rt. ☺️ vagy csak hagyta. Szembesített a tényekkel amit valahol tudtam de mindig reménykedtem hogy nem igazak: Borderline, szociopata, öngyilkosságra való hajlam. Ezt teheted: elkerülöd, mert tönkreteszi az életedet.

Nah igen ezt mèg meg kell emésztenem. Azt már elfogadtam, hogy nem tudok rajta segíteni. Az hogy ő nem akar magán segíteni az elfogadás alatt van. Szörnyű volt ezt hallgatni. Elfogadni, hogy beteg. A személyiségzavarok NEM gyógyíthatóak. Erre nem vagyunk felkészülve. Erre sem.

❤️

Nah kérem szépen éppen a vonaton ülök ami még nyugalmi helyzetben van és csak 13:21-kor fog elindulni. Időm mint a tenger. Reggel az ágyban fekve rádöbbentem, hogy a neten is tudok jegyet venni szóval nem kell sorban állnom. Ez egyébként egy hasznos dolog. Azt leszámítva, hogy csak Üröm és Solymár között kellett volna jegyet venni de sebaj, mert egyébként valami 60 forintot buktam azt meg valahogy csak kibírnom. Ma se jutottam el a piacra de az aldiba se, postára vagy a fénymásolóshoz. Hulla vagyok. 😂😂😂 Már én sem bírom úgy a metált mint régen de hát ez van. Azért az élet még szèp.

…kiírták, hogy a vonat Esztergom felè megy, szóval jó helyen vagyok. 😁😁😁 Persze majd ezen az oldalon fog sütni a nap de nem szeretem a másik oldalt.

Beszarás…most lettem figyelmes a mellettem lévő 4es ülésben a srác cipőjére…egy magasszárú ALMÁS converse. 🍎🍎😁😎🤘🏻

Elteltek a Glamour napok. Természetesen most is éhezők viadalát játszottak a népek. Ezek tényleg mindent megvesznek, mindent is. És sírunk, hogy nincs pénz. Ha ha ha. Elhiszem, hogy sokat szàmít a 25% de azért nem kell megbolondulni. Egy kis túlórát is rádobtam. Mert úgy az igazi.

Persze körbe ült egy iskola, mellém meg leült egy Pap. Mi más…?! 😂😂😂

Màr nem is tudom melyik nap, talán szombat lehetett. Nálam vásárolt J.Á. egy srác a múltból sok sok évvel ezelőtt tetszett nekem. Odaáll hozzám, úgy nézett rám mintha nem tudom mit látna majd megszólalt:

– Szia Gina. Te milyen jól nézel ki és a hajad kék, nagyon jól áll.

És csak bámult és bámult. Én meg csak mosolyogtam. Oké tényleg jól néztem ki. Mostanában sminkelgetem magamat megint. De persze anélkül is csodálatos vagyok az csak egy kis fűszer.

Elnéztem őt és a fejemben ezt gondoltam: Te viszont apukám kurvaszarul nézel ki, meghíztál legalább 20kilót, basszus hova lett az a dögös srác..?! 😂😂😂

A papnak kurva ronda a cipője. Sajnálom de ezek a száraz tények.

A hajam már egész hosszú. Nektek biztos tetszene. Előbb vagy utóbb biztos megnő. De azért ne éljétek bele magatokat semmibe. Még nem döntöttem el, hogy mi lesz a sorsa. Most fogjuk arra, hogy jön a hideg. Mondom ezt ma amikor 22 fok van.

A hétvégèn volt időm tanulmányozni az embereket és azért lenne itt valami. Ismét fel kell hivnom a figyelmet arra, hogy az élet rövid. Beszéljetek szépen egymással. Szülő a gyerekkel, gyerek a szülővel és persze a környezetünkkel. Az iskolában, a postán vagy a boltban a Marika nènivel. Nem tudhatjuk…mennyi időnk van még ezen a bolygón. És ne mondjunk olyat amit már akkor megbánunk amikor kimondtuk. Mert vannak dolgok amiket nem lehet vissza szívni. És fájdalmas kis hegeket hagynak a másik emberen. Van ami már nem gyógyul be.

A munkámat még mindig szeretem, a sulit hááát befizettem de még csak két anyagot hallgattam meg ami édes kevés. Kicsit rá kell kapcsolnom. Mert bajban leszek. 😂😂 Természetesen ezt is megfogom oldalni de közben élvezni szeretném az életet. Mert 38 éves vagyok és úgy érzem még nagy kalandok várnak rám.

Voltam ennél a Coach-nál akit FEsztertől kaptam. Nem fogok róla részletes beszámolót adni, mert ez rám tartozik de úgy érzem most lett egy csomó kérdésem saját magammmal szemben. Van min töprengeni. 🥺🙄😱😀

Én dolgom.

Mások dolga.

Isten dolga.

Ezt ne feledjétek. 😉☺️😘

Mert mire is való egy időpont az orvosnál amit júniusban kértünk. Nos leginkább TÁJÉKOZTATÓ jellegű, hogy esélyed van aznap bejutni. Bejöttem a Péterfybe persze rossz irányba indultam mert a nyanya azt mondta harmadik emelet jobbra de igazából, jobbra harmadik emelet és balra. Kicsit nehézkesen de időben megtaláltam a betegjelentkező ablakot amit mostanában mindenhol kurvára eldugnak. 😂😂 Odaadtam a papírost, mondtam hogy akkor 8:30, majd a kis szőke nyurga hölgy egy mosoly kíséretében közölte kis csúszás van. Bejöttem az üvegajtón leültem két öreg spiné közé, próbáltam vicces lenni de ők ma savanyúcukrot ettek reggelire. Nah sebaj. A mellettem ülő mami 8ra jött, a tata most felállt és kiment szóval nem tudom, hogy bent van e a játékban vagy sem. 😂😂😂 Elraktam a tojástartót abban a reményben, hogy munka előtt még a Piacra is eljutok de hát a f@sz se tudja. Mert most lecsúsztatom a leltárból fennálló 3 órámat. Itt most semmi nem fog történni max. elcsacsogunk a székletemről. 😁😁😁 Nincs is ennél jobb egy dumcsi Mösziő Kakáról.

Volt itt ám mindenféle izgalom az életemben az elmúlt időszakban. Értek pozitív impulzusok és értek negatívok.

Most épp egy kattos néni állt meg előttem és a vérző beléről beszél a mellettem ülő néninek. DE MIÉRT???? most már rákja is van…mellrákja de elesett és lehet a fejére csúszott a rák. Hát GECI. Lehet inkább a zizifarmon vagyok?!?! 🙄🥺🙈

A 8:00 beteg most (8:40) ment be nah akkor van esélyem egy 9:15-re. Az még nem is vészes. A dokim amúgy tök jól néz ki, olyan igazi csinos Nő és mindig foglalkozik a betegeivel. Tegnap kerestem a nevét a Péterfy oldalán de csak nem találtam, nézem nézem és június óta megházasodott. Egyébként olyan 40 és 50 között van.

Voltam ám filmvetítésen aztán fél meglepi szülinapon és hazafele kicsit spiccesen az jutott eszembe, hogy ez most egy JÓÉRZÉS. Jól éreztem magamat egész este, sok régi ismerőssel találkoztam és Én ÉN voltam, nem a testvérem kis hugicája. Azt nem mondom, hogy nem érdeklődtek felőle de arra voltak kíváncsiak, hogy velem mi a manó történt az elmúlt 20 évben. Még ha ez csak udvariasság volt a részükről. Ennyit számítanak az apróságok.

A rendelőből kiszűrődő hangok: doktornő én mostanában állandóan fosok ha kell ha nem.

Át tudom érezni a helyzetet. Mondjuk ide nem azért jön az ember mert minden oke: fosik, szorulása van, mindkettő egyszerre ez a legjobb kategória én is ebbe tartozom. Vidámságosság.

De ez a doki mindent megold. Elkábít aztán megy a cső. Csak légyszi alulról az sokkal de sokkal jobb mint felülről. Amúgy meg csak akkor jövök tükrözésre ha ő csinálja különben eléldegélek a kis túlnépesedett E-coli bacijaimmal. Lehet adok nekik egy nevet, mondjuk ha sokan vannak sok nèv kell. Várom az ötleteket. 😎🤘🏻

Jah volt leltár is hétfőn egész jó lett. Mondtam már, hogy jövő héten 6 napozom? Nem igazán fogok ráérni. Az egyetlen szabadnapomon elmegyek masszázsra és kirora. Utána a nap további részében ALUDNI fogok. Legalábbis szeretnék.

KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNYEK

– Ha gyógyszert váltasz ki ÍRD alá a receptedet.

– Ne minket köpjél le mert nem működik az E-recept, az egy rendszer, elég nagy. Olykor karbantartásra szorul, ezt nem mi szabályozzuk.

– A hiánycikkes gyógyszereket sem mi dugjuk el előletek, nincs és kész. Nekünk is ciki kimondani. De nem tudunk mit tenni.

– Legyetek türelmesek, nem is gondolnátok, hogy egy recepten mennyi mindent meg kell nézni, sokan azt hiszitek, hogy egy ilyen helyen nem kell csinálni semmit, nos én csinálnék fordított napot a hitetlenkedőknek. Nagyon komoly háttérmunka folyik. A 12 óránkból akkor pihenünk amikor eszünk, pisilünk vagy retaksálunk.

– Jön a göthös időszak, tegyétek a kezeteket a szátok elé ha köhögtök és/vagy prüszköltök. Mossatok kezet, fújjatok orrot ahelyett, hogy visszaszívjátok az agyatokig a taknyot.

– viselkedjetek normálisan, mi is csak emberek vagyunk.

– köszönjük azoknak a vevőknek/betegeknek akik türelmesek és kedvesek.

Valamivel 9:00 után be is hívott a Dokinéni, elcsacsogtunk. Kaptam valami lórúgás kúrát meg 3 hónapig probi-kúra, persze a legdrágábból, ez van. A digidugit egyenlőre meg is úszom. Jövő héten egy genetikai teszt, persze ez fizetős és magánhely ide vagy oda de 12 munkanap múlva van eredmény. Megkérdezték a telefonba, hogy nyálból vagy vérből szeretném. Hát mondom nyál még úgy sem volt. Üsse’kő adok a nyálamból és még fizetek is 7000.- 🙄😎🤘🏻 Fő az egészség.

Már tartok a melóba, juhuuu de jó is nekem. Vár a rengeteg áru…de majd elfogy előbb vagy utóbb. Így kell lennie.

A kedvem jó a sok megpróbáltatás ellenére, pozitívan látom a kevésbé pozitív életemet. De azt mondják az a jó ha zajlik. Nos ez az egy biztos. ZAJLIK. 😂😂😂

Leszállok a Lekvárligetnèl és viszek a Nagyinak Macaront ki tudja meddig ehetek még ilyeneket és mert örömöt szerezni JÓ.

PíszEndLáv

Ő itt Gru hal …ha esetleg valaki nem…de ugye hogy ugye. A kis cukkkkimukkkki. 😂😎😁🌈☺️😉

Sokat gondolkodtam rajta, hogy belevágjak e ennek a bejegyzésnek a megírásába. Egyrészt azért, mert pontosan tudom, hogy nagyon megosztóak lesznek a vélemények, főleg férfi társadalmunkba. Egy szóért sem kérek elnézést. Akinek nem inge nem veszi magára, leírom amit én érzek. Ami bennem van, amit én tapasztaltam meg az elmúlt sok-sok évben, nem is hinnétek mennyiben. De talán jó tanulsággal szolgál majd.

Szeretnék megkérni mindenkit aki a zárt csoportomban van, hogy mellőzze a szomorú szmájlis jeleket. Itt egy ember lehet szomorú, ez pedig ÉN vagyok bassza meg. De nem vagyok.

Kezdjük egy egyszerű gondolattal: VISZONYPONTHU Undorító, nem? Mész az utcán és meglátsz egy ilyen plakátot, unod az otthonit HÁT BASSZÁL FÉLRE. mert ma ez a normális. Én személy szerint hányok ettől. Jó hogy nem küld a miniszterelnök úr a CSOK mellé plusz két főt a családba, hogy ugyan kúrjatok félre mert az mindent megold, de ha egy alkalom nem is, akkor tartsatok szeretőt, mert ma ez tök trendi. Félreértés ne essék nem ítélkezem senki kapcsolata felett, lehet valakiknek csak havi egy édes3assal működik, a fene se tudja de remélem értitek a mondanivalómat.

Annak idején amikor elkezdtem a neten ismerkedni 23 éves voltam. Miért ezt választottam? Talán mert nem jártam el minden hétvégén bulizni, ha mégis akkor tudtam, hogy olyan típusú ember vagyok aki saját magához sem menne oda. Ettől szeretem magamat nagyon is de így vénségemre tanultam meg, hogy nekem többnyire mosolyognom kell, ha nem akarom a folyamatos kérdéseket: Mi a bajod? … semmi baszki ilyen az arcberendezésem. A másik dolog az, hogy írásban nagyon jó vagyok. Persze amennyire ez előre lendít valahol akkora hátrány is de abban az időben ez még segített. Akkor még nem merült fel bennem, hogy az emberek megcsalni járnak oda, abban az időben – ezt a sok szkeptikusnak üzenem – tényleg lehetett ismerkedni.

És igen nekem is voltak hosszú kapcsolataim, bár tény sosem voltam egy kapcsolatfüggő típus. Az ember alapvetően társaslény. Próbálkozunk megtalálni azokat az embereket akiknek a társaságában jól érezzük magunkat, legyen ez egy barát vagy akár egy társ. Van aki csak kicsit marad velünk, majd lesz aki hosszabban, van aki elmegy és nem tér vissza többet de akad olyan is aki elmegy mert más utat kell járnia de vissza jön.

A magánéletem terén nem tudom megmagyarázni miért de rengeteg csalódás ért, sorra jöttek a pofonok. Sokáig magamban kerestem a hibát de idővel rájöttem a hiba nem bennem van hanem a világban és mindenki másban. Ezt nem azért írom, mert mekkora kibaszott nagy koronázatlan királynak tartom magamat. Hanem mert így érzek, és mindenki érezzen így a fenébe is. Önmagával szemben. A világunk megváltozott, én viszont nem változtam vele ezért lettem számkivetett. Csak labdám nincs akihez beszélek de idővel még ez változhat. Ha Ha Ha.  Sok évet töltöttem egyedül. Ha jobban belegondolok többet voltam egyedül mint kapcsolatban, volt időm megismerni önmagamat, az érzéseimet, vágyaimat. Mit és kit akarok.

Idén szép lett a termésem, vagy inkább az elmúlt egy évben, senki sem mondhatja, hogy elzárkóztam az ismerkedéstől. Úgy érzem erősebb lettem, de ugyanakkor az utolsó ami pár napja történt elvette a bizalmat. Nem tudok bízni, aki nem tud bízni az nem tud szeretni.

Az első találkozásunk nagyon cuki volt. Tudom nem használjuk ezt a szót, de pont olyan volt amilyet szerettem volna. Talán már ott gyanús kellett volna, hogy legyen. Persze egy alkalomig tudta megjátszani magát, és végül is elvette amit akart. Amivel még nincsen semmi baj, mert felnőttek vagyunk. A második alkalommal már kicsit fura volt, próbáltam beszéltetni. Tudjátok vannak azok az emberek akik úgy tudnak mesélni magukról, hogy nem mondanak semmit. Ő pont ilyen volt, nagyon jól játszotta a kis szerepét, egy dologgal nem számolt: VELEM! Hogy okosabb vagyok mint az átlag, és folyamatosan idegességet váltott ki belőlem ez az egész. Nem arra gondoltam, hogy van neki valaki más hanem, hogy valami nem stimmel. Megmagyarázhatatlan hatodik érzék. Háromszor megígérte, hogy együtt töltünk egész napokat, de egyik sem úgy történt, persze közbe jöhet akármi de mi az esély arra, hogy három egymást követő napon ez lesz. Ugyan már, a hülyék a túloldalon vannak.

Tegnap, egy értelmesebb teljesen normális üzenetet írtam neki amire egyébként percekkel ezelőtt kaptam választ. És az egyetlen ami eszembe jutott, hogy nem a kérdésre válaszol.

A barátaim mindig azt mondják, nem értik, hogy tudok higgadt maradni. Miért nem küldöm el az illetőt a faszba. Néha megtenném, de minek? Tökfelesleges. Ezek nem értik meg. Az ember ne csináljon magának plusz szart. Tovább kell menni. Mindig tovább. Ember maradtam, bele tudok nézni a tükörbe és tetszik az a valaki aki visszanéz rám. Itt ez a lényeg. Maradjunk emberek. Nem sokan vagyunk.  Már a gerinc sincs benne az alapcsomagban.

Lehet se füle se farka a sztorinak, én találok benne értelmet. Nem azt mondom, hogy megtörtem. De a sok kudarc azért megtette a hatását. Az elmúlt pár év.

Egy kifejezéssel tudom magamat jellemezni: ÜRES!

Egyszer valaki azt mondta, az Isten annyi szart tesz ránk amennyit elbírunk, vagy egy kicsivel még többet, nos én úgy érzem az évek során megkaptam a magamét és nem tudok ezen a területen helytállni. Már nem keresem az okát. Beletörődtem.

Nem kezdek el hisztizni, hogy leszámoltam a pasikkal és mindegyik egy kis köcsög. Többségük igen az. Számomra értékét veszítette a másik nem mint férfi. Talán majd egyszer megint fogok tudni bízni de most amúgy is a suli a legfontosabb, hogy baszott okos legyek és, hogy tovább építsem magamat. Önmagamnak többször bizonyítottam, hogy sok dologra vagyok képes, amik formálnak engem.

A magánéletem egy kudarc. De hát másoknak meg büdös a lábuk, vagy utálják önmagukat. Szerintem az sokkal gázabb. És bár most úgy érzem képtelen vagyok érzéseket adni, egy valami nem szűnt meg. Önmagam szeretése. Ez fontos. Tudom mit akarok, miket kell elérnem az elkövetkező 1 évben. Egy jó tanács: FÉLRE!

Megmaradok annak aki voltam, a kedves, vicces, mély érzésű lánynak de 2x meggondolom kinek adom a figyelmemet, az időmet, a kedvességemet.

Köszönöm a figyelmet.

Pénteken: Vadfruttiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiik ájj de nagyon jó is lesz. Feltöltődünk.

Amerika kapitány(A) mellett, Likó Marci a legszexibb pasas!!! (Őt ér imádni)

Aki ezt a bejegyzést depisnek gondolja az most igyon meg egy felest. 😀 😀 😀 Nem fordultam be de azt hiszem beintettem az életnek. Talán már itt volt az ideje. És persze azért kimennék egy PUSZTÁBA üvöltözni, hogy: VAAAAAAAAAAAAA meg MIIIIIIIÉÉÉÉÉRRTTTT vagy BAAAAAASSSSZAAAAMEEEEEG vagy OOOOOOAAAABÜÜÜÜDÖÖÖÖSFRAAAAANCBAAAAAAA és persze a kedvencem GECI!!!! 😀 😀 😀

 

köci cépen!