Amikor semmihez sincs kedvetek. Nem most ilyenem van de nem tegnap kezdődött hanem, kb egy éve csak mindig próbálom elnyomni. Pl. Blogot sincsen sok kedvem írni de tudom, hogy nagyon régen írtam. Már az idejére sem emlékszem. Egyébként vannak más kifogásaim is. Pl elköltöztünk egy csoda lakásba a Mi kis kuckónkba. Amire én azt hittem, hogy majd egy hét alatt a végére érünk, nos egy hónapja lakunk itt és még nincs vége persze már nagyon szépek vagyunk de azért van még finomítani. Aztán/közben beteg is voltam egy hétig pont amikor szabadságon voltam kb egy hónapja. Sikerült az egyik itteni barátomtól benyalni a retket. Remélhetőleg idénre már kipipálhatjuk ezt is. A csöves Tesco mêg mindig nem vett át balszeg nem is fognak és õszintén szólva én sem nagyon akarom, mármint az egész bagázstól kell megszabadulnom. Csak mostanában nem könnyű melót találni mert a legtöbb helyre a fiatalokat veszik fel akkor is ha õk csak feleannyira értelmesek mint én. Most ez van.

Belefogtam a második blog írásba 3 nyelven, mert jó ötletnek tűnt de azt sincs kedvem csinálni. Van három süti vázlatom amibõl egyet tuti imádnátok és tényleg nagyon finom.

Ma sütöttem egy teljeskiörlésű kenyeret. Már vagy 6 hete nem csináltam. Jó nagy lett. Egy óra múlva kiderül, hogy ízre milyen, lehet picit sós mert kicsivel több borult bele.

Szóval azért nem irkálok nagyon mert rajtam van ez a depi vagy mi a szar amit nem tudom, hogyan űzzek el, mert amúgy rohadtul zavar. És persze segítséget nem kapok mert vagy nem tudja senki – jahh nem most már tudja mindenki, vagy az a válasz jön, hogy bocs nem tudok segíteni neked kell megoldani. ÉS mivel világéletemben én oldottam meg mindent ezért ez lenne a normális.

Az állapotom azon a szinten van, hogyha egész nap egy széken kéne ülnöm és néznem előre némán az sem zavarna.
Most itt tartok. Ülök a befőttesüvegem alján és halvány lila fingom sincsen hogyan másszak ki vagy egyáltalán ki akarok e mászni.

ÉS amúgy nem vagyok szomorú, nincs okom panaszra csak most ez van.

Remélem jól feldobtam a napodat.

Köszi, hogy elolvastad.

Utóirat. 2025 van és azt érzem, hogy hülye vagyok egy csomó mindenhez.
Te is érezted már ezt??

Az meg, hogy kövér vagyok már csak plusz pont a palettán. Ez sem segít ahogyan a fekete kukászsák sem.