Meg sem merem számolni hány hónap telt el az utolsó írásom óta de az biztos hogy nem egy két hónap. Szánom bánom bűnömet de az az igazság hogy semmi extra nem történt velem. Nem volt munkám 4 hónapig. Jártam interjúkra de valahogy egyik sem akart sikerülni. Aztán decemberben meg kegyelmezett nekem a tesco védőszentje és bár éjszakai műszakba jelentkeztem mert az elég jól fizet, fel vettek nappalra, kasszásnak. Engem aki a három év alatt kb 5 alkalommal fizetett kápéval. Nah igen. Megkérdezték az interjún, hogy ismerem e az angol bankjegyeket és a lülüket – én hívom így az aprópénzt. Mondtam perszeeeeee. Végülis egy meg két fontost használtam már a kisebbek meg tudtam hogy vannak otthon egy befőttes üvegben így interjú után hazamentem és el kezdtem kotorászni az üvegben majd rájöttem hogy ez nagyon könnyű. A nagyon pici kerek réz az 1 a nagyobb a 2. A pici fém az 5 és a nagyobb a 10. A nyolcszögű kicsi a 20 a nagy az 50. És az 1 és 2 font. Meg a papírok amik olyanok mint a Monopoly játék pénz. 5, 10, 20, 50. Utóbbival ritkán találkozol. Azt az automata ha jól tudom nem nagyon ad ki. Ha egyáltalán kiad valamit. Szóval túl voltam az interjún és felvettek másnap kezdtem is reggel 6kor. És lenyomtam a karácsonyi időszakot a legnagyobb szopásban amikor az emberek nagy többsége 300-700 fontokért vásárolnak és ez általában csak kaja. Néha azon gondolkodtam hogy lehet bizonyos emberek egy egész utcára főznek. Vagy vendégül látják a 100 tagú cigány zenekart. Bármi is megtörténhet. Brutális forgalmaink voltak engem szerettek leginkább azért mert gyors vagyok. Nah nem vagyok olyan mint egy lidlis aki kb hozzád dobja a cuccot bár néha az az érzésem, hogy őket minden beütött ITEM után fizetnek vagy beleszámolódik a fizetésbe. En csak szimplán nyomom mint szélvész. Aztán akin látom, hogy nem tudja felvenni a ritmusomat annak lassítok de a nagy többség szerette. Főleg mert nem fecsegek. Anélkül is lehetek kedves hogy elmesélik nekem a fél életüket. Plusz aki dumálni akar menjen pszichológushoz. 😜😎 Vagy hívja fel az egyik cimboráját. Csak van neki. December 26.-ÁN volt az utolsó munkanapom, mert az itt Boxing day. Nem úgy van mint máshol. Mi nyitva voltunk 10-16 rövidítettben. Tele voltunk. Bár szerintem ez a Tesco szinte mindig dugig van mert majdnem központi helyen van. Nagy…bazi nagy. És imádnak minket. Nincs mit tenni. Szóval 26.-án délután értem jött az Uram mert szél az volt meg szakadó eső de a busz az nem jár szóval old meg ahogy tudod. Estére már elkezdett fájni a torkom majd belázasodtam és beteg lettem a szilvesztert otthon pizsamában gyógyteákkal és mentholos kenőccsel töltöttem. Az Uram nagyon jól húzta – amúgy neki valami szuper immunrendszere van mert tényleg ritkán beteg. – Ő csak január 1-től lett szarul. Én nagyon jól kihúztam. Olykor még mindig köhögök. A legjobban azt szerettem amikor annyi takony volt a fejemben hogy hiába fújtam nem jött ki de legalább le akart csúszni a torkomon, tudom undi de biztos volt neked is ilyen.

Teltek a napok, nem jelentkezett senki kezdtem megint elszomorodni de aztán megtörtént a csoda és január 8.-ÁN felhívtak hogy akkor mikor tudnék kezdeni. És már csudi szép munkaruhát is kaptam egy az az egy darab pólóval ami nem lenne baj ha nem 5 napot dolgoznék a héten és a felső ruházatom nem egy mellény lenne. 😂😂😂 sebaj.

Nyuszika majd megoldja.

Azért jó egy ekkora nagy cégnél dolgozni mert vannak lehetőségeid idővel…majd ha már ott tartunk és lesz miről akkor mesélek.

Amikor azt mondják, hogy az angolod rohamosan változni fog pozitív irányba ha bekerülsz egy olyan helyre ahol senki sem beszél magyarul…nos van benne valami. Persze van hogy kurvára nem értek semmit de a lehengerlő mosolyom mindig megment. No para. Szégyen ide vagy oda sosem késő megtanulni ezt a fránya angolt. Az viszont nagyon ciki ha itt élsz évek óta és nem is vagy hajlandó megtanulni. Olyan vevőim vannak hogy csak annyit tud mondani hogy CARD. Mert kártyával akar fizetni. 🙈🙈🙈 vagy BAG. A kollégáim többsége nem angol szóval a második nyelvük az angol és az része aki vette a fáradtságot és tényleg megtanult az nagyon szépen beszél. Aki Bristolban született azt alig értem…még jó, hogy itt élek. Van egy Wales-i kollégám nah az Ő angolja olyan hogy hüha de megtanulta hogy velem nem hadarhat és tök nagy segítség. Az indiai kollégáim abszolút pozitív csalódás nagyon kedvesek. Ma egy számomra új kolléganőm ismertem meg reggel 16 éve dolgozik itt annyira jó az angolja. Mindent értek. És így én is képes vagyok a kommunikációra.

Összességében el vagyok. Nem tudom mit hoz a jövő. Nem olyan rossz hely ez azt leszámítva hogy eddig kétszer kaptam fizetést és mind a kétszer elcseszték. 😂😂😂

Az emberek nagy többsége normális persze vannak kiemelkedő pöcsfejek de hol nincsenek. Meg kell próbálni leszarni.

Különben is engem imádnak mert nagyon vonzó személyiségem van. Imádják a kék hajamat a csodás szemüvegemet. A tetoválásaimat, főleg amit az Anti csinált azt legalább 3x megdicsérik minden egyes nap és a lenyűgöző mosolyomról nem is beszélve. 😂😂 De hát tudtuk, hogy csúcs vagyok.

Ps.: mivel most több impulzus ér ezért próbálok minden szombaton/vasárnap megalkotni egy bejegyzést.

Köcicépen, hogy elolvastad.

…nah megyek vissza Erzsiskedni.

Pá!