Bűntudat

Számtalan dolog miatt érezhetjük és nyugi az emberek többsége legalább egyszer már átesett ezen. A bűntudat egy olyan érzés ami jó mélyen képes belénk költözni, talán a lelkünk legmélyebb pontjáig hatol. Mert például lehet nekem bűntudatom attól a ténytől, hogy 2 hónapja és egy napja nem írtam blogot – de ki számolja -, vagy lehet írtam csak olyan csacskaságnak tűntek, hogy nem akartam megosztani őket. Jelentéktelenek voltak, azzá váltak. Elhalványultak a napokkal, hetekkel, hónapokkal és értelmetlen lett volna utólag megosztani. Csütörtökön mákos guba tortát sütöttem, ez amolyan mákos guba újra gondolva. Jól sikerült. Az első mézeskalács adagon is túl vagyok. jövő héten sütöm a következőt. Meg persze a mákos bejgli ami remélem jól sikerül majd. Tudom, tudom sokan nem gondoltátok volna, hogy valaha megállom a helyemet a konyhában. A tény, hogy ez egy sértés – mert bénának tartottatok – vagy bók – mert erre is képes vagy – még nem döntöttem el. Bár azt hiszem vannak ennél sokkal fontosabb dolgok is. Mint például az aszteroida ami tart a bolygónk felé. Ada is megjósolta, mindig azt mondta: Befog csapódni az aszteroida. És ki tudja, talán igaza van. Volt.

Rántsuk le a leplet az én bűntudatomról. Sosem voltam az a tökéletes, álom testvér. Furcsa ember vagyok aki olykor más nyelvet beszél mint az összes többi ember. Régebben ez eléggé zavart de így negyven évesen már nem érdekel. Nem lettem érzéketlen csak nem foglalkozom olyan dologgal amiket nem tudok megváltoztatni. Ilyen pl. a ki mit gondol rólam. Ahányan vagyunk annyi félét. Kéket, zöldet, tücsköt és bogarat. Tele vagyok hibával, elfogadom őket. Most épp az önmagammal szembeni türelmet tanulom. Nem könnyű egy buldózernek balettcipőben piruettezni. De hagyni kell magunkat sodorni, elsodorni a saját magunk útjából. Mert az a közhely biztos igaz, hogy a legnagyobb “ellenséged” önmagad vagy. Nagyon jól meg tudod beszélni önmagaddal a dolgokat. Lebeszéled vagy épp rá valami hihetetlen őrültségre. Néha nem árt beavatni mást is ebbe az őrültségbe. Mert olykor hasznos lehet egy másik ember tanácsa vagy nem de ki tudja. Ezzel is nyerünk időt mielőtt őrültséget teszünk.

Biztos, hogy a sok veszekedés, fejmosás amit tartottam nem vitt téged abba az irányba amibe szerettem volna. Számtalanszor elképzeltem ahogy elrabollak és elviszlek egy békés helyre ahol majd jó emberek vesznek körbe akik tényleg segítenek neked, mert ez jön a szívükből. Ki akartalak szakítani abból a világból amiben éltél. De napról napra azt vettem észre, hogy egymagam vagyok ebben a harcban. Bár sokan mondták segítenek, még sem láttam senkit. Csak Te voltál és én. Már csak én vagyok. Elmentél, mert a szíved ezt tartotta helyesnek. Nehezen de megértem. Mert nem voltál boldog. És lehet azt érezted, hogy nem állunk melletted. Talán az én bűntudatom innen ered, hogy azt gondoltad egyedül vagy a harcodban. Pedig sosem voltál. Én minden nap ott álltam veled. Sajnálom ha nem érezted.

Egyszer valaki…vagy nem is egyszer inkább többször mondták a szakemberek nekem, hogy aki nem akarja azon nem lehet segíteni. És tudom, hogy kell az az elhatározás önmagunkban, hogy MOST változtatni fogunk és rálépünk egy másik útra. Azt hiszem Te sosem bíztál magadban, hogy ezt meg tudod csinálni és én helyetted nem tehettem meg. Nem akartad meggyógyítani a lelkedet.

És most nem beszélünk róla. Ugyanaz van mint Anyunál. Róla se beszéltünk sok évig. Azt hiszem a magam érdekében képtelen vagyok ezt is a szőnyeg alá söpörni. Mert abba az én lelkem szakad bele. Nem akarom önmagamat megbetegíteni azért mert másoknak így a könnyebb.

Sokat gondolok rád. Nézegetem a képeidet. Sajnos nem sok közös képünk készült, mert veled ellentétben én a háttérben szerettem lenni. És mindent megteszek azért, hogy ez így is maradjon. Nem vagyok kíváncsi a nagy megmondó közönségre. Mert én így vagyok boldog.

Meg kell tanulnom az elengedést, el kell engednem ezt a fájdalmat, a bűntudatot. Ettől még mindennap fogok rád – is – gondolni de nem hibáztatom magamat tovább. És bár mindenki azt mondja: Te mindent megtettél. Nos köszönöm de a fenekemet törölhetem vele. Talán ha mindannyian megtettünk volna mindent akkor még itt lenne velünk. Senkit sem hibáztatok félreértés ne essék de ne bohóckodjunk tovább.

Itt ma 48.7 km/h szél uralkodik.

Hozzászólás