Újjàszületésünk màsodik napja. Mit is mondhatnék, van élet facebook nélkül is. Nem is akár milyen. Hogy miért? Mert annyi bántást kaptam felmondás után két héttel is, hogy nem voltam rá kíváncsi. Nem csak akkor derül ki, hogy kinek számítasz igazán ha egy másik országban éled tovább az életedet hanem az igazi kihívàs eltűnni a facebookról. Ami sok embernek a valóság. Itt kint az vagy aki. Hamar kiderül, hogy mekkora képmutató életet élsz és valahogy ezekre az emberekre közel negyvenhez màr nem vagyok kíváncsi. Egy két ember miatt sajnálom, főleg mert nem adtam elérhetőséget magamhoz de majd megtalálom a módját, hogy megtaláljam azt a pár embert.

Tessék itt egy egyszerű eset. Az exfőnökeim fb-on töröltek és beállították a keresőt úgy hogy a nevük alapján ne találjam meg őket. Azt ugyan elfelejtik, hogy ha emberek közt van üzenet váltás akkor ez nem működik. Mindegy röhögtem egy jót majd két napja töröltem magamat. A legviccesebb az egészben, hogy este kaptam egy emailt, óra egyeztetés miatt. Ezzel nem is lett volna baj de az email azzal kezdődött, hogy ők próbàltak nekem írni àmbàr olybà tűnik én minden CSATORNÀN le offoltam őket. Hàt igen mindenki magából indul ki. És ha ez nem elég akkor most azon dolgoznak, hogy minél jobban eláztassanak a kollégák előtt akik még ott maradtak. Hát így. Pont mint az oviban csak ott még belefér hogy kis butusok legyünk.

Egyszerűen nem tudtam tovább elviselni elég sok mindent és így most minden faszság nélkül bazi nyugodt vagyok. Nekem ez is kellett. Nagyon komoly olvasó tábort tudhatok magaménak.

Az élet szép. Továbbra is minden sallang nélkül. Lehet egyszer majd visszamegyek egy teljesen felismerhetetlen névvel. De talàn nem. Így nem kell “kötelező” ismerősöket gyűjtenem. Nekem màr ezért is megérte.

Hát így. 😁😁

Tùl vagyok egy közel egy hónapos tortúràn. Kinek mi a tortúra. Nos nekem az, hogy alig tudtam ülni, àllni, feküdni jah és jàrni. Talàn utóbbi volt a legrosszabb. Amikor az Urad reggelente segít kimàszni az àgyból majd laposkúszàsban a fal mellett mész pisilni. Imàdod minden pillanatàt. Jah nem. Azt nem mondom, hogy túl vagyok az egészen de màr gyulladás csökkentőt falok és ma kezdek az új helyen. Az elején csak heti 3 nappal, mert mindent fokozatosan csinàlunk. Két hàtul ütője lehet az egyik hogy messzebb van, a másik, hogy kevesebb lesz a gempa DE ha nem leszek idegbeteg nap mint nap akkor az mindent is megér. Mert a màsik helyen elkezdődtek a problémák. Sajnos eljutottam a pontra, hogy meguntam. A sok szarkeverést, basztatást, variálást. Egy idő után minden ember belefárad a sok szarba. Nálam is eljött ez a pont. Talán a sérvem tette be a kaput ismét. Mert nem vagyok bútor mozgató kisiparos. Plusz ha már az Uram azt mondja, hogy idegbeteg vagyok akkor abban lehet valami. Mert Ő a nyugalom szigete.

Tengetjük napjainkat. Történik érdekes dolog is meg kevésbé érdekes. Megkaptuk a màsodik szoftver frissìtést is. Àllìtólag én màr golyóálló vagyok. Kivéve ha az egyik fel nem fedezett mellékhatàstól nem leszek zombie. 😆😆😆 Mert bármi is megtörténhet. Akármikor. Ha ha ha.

És most élvezni fogom a busz utamat, leginkább azért mert figyelnem kell, hogy hol is szállok le. Mert már egyszer voltam erre de az nálam még nem jelent semmit. 🤦🏻‍♀️

Itt is volt ám nyár, úgy egy hétig. Jó jó ha össze adjuk az össze vissza napokat akkor lehet, hogy két hétig. Most épp mackónackóban, pulóverben és kapucnis átmeneti esőkabátban ülök a buszon ahol kb. 10 fok van. Egyrészt mert a nap se süt, másrészt mert hideg szél fú és harmadrészt mert a buszon nyitva van az ablak amióta covid van, szóval kb. másfél éve mert majd a covid kiszáll az ablakon. Természetesen. Itt sem kötelező a maszk már két hete de a buszon utazók nagy többségén van. Sose gondoltam hogy én is ilyen leszek de rajtam is van. Nem mintha félnék, de így nyugodtabb vagyok. Sőt a boltban is felveszem ahol sokan vannak. Több kutatást is elolvastam ezzel kapcsolatban. Pl., hogy aki elkapja ezt a szart annak nagyon nagyon nagyon kicsi az esélye, hogy mégegyszer elkapja. Vagy hogy aki elkapta és be is oltatta magát az golyóálló és nem kell neki már a harmadik oltás. Nem is adatnám be.

A másodikra még elmegyek mert utazni szeretnék ha úgy alakul. Nagyjából teljes titokban azt is majd ha tényleg már a légtérben leszünk. Addig kár is beleélni magunkat, bármibe.

Figyelem ezeket az utazási oldalakat, meg persze mást is. Olvasom a sok okosságot ami a legtöbbször idiotizmussal párosul. Egy biztos ez a járvány előhozott még több hülyét. Olyanok mint a hétvégi autóvezetők akik inkább maradnának otthon a f@szba, pedig én csak az anyósülésen üldögélek de ott is zavarnak.

Van olyan kollégám aki beoltatta magát és van olyan aki nem. Szerintem ez mindenkinek a saját döntése. Egyik sem rossz ember. Egyszerűsítek mielőtt mindenki elkezdi köpködni a másik oldalt.

A legjobb példa én vagyok. Hiszem, hogy vannak összeesküvés elméletek. Amikor berobbant ez az egész arra gondoltam, hogy basszátok meg pont most bontakozik ki a szerelem és nem fogok tudni repülni. Önző mód nekem ez jutott az eszembe, aztán elkezdtek hullani az emberek. Volt olyan ország ahol kb úgy mint a legyek. Ők inkább azok akik nem mosnak kezet. Egy nagyobb lakosságú országban egy nagy szám rémisztő. De ne kanyarodjunk el. Telt az idő, jöttek a fejlesztések. Szemben álltunk valamivel amiről nem igazán tudtuk, hogy az mi. (Lehet tudtuk, sose tudjuk meg ezt a részét) Direkt volt? Ebben biztos vagyok. Az, hogy ez valóban miről szól, hát mindenki döntse el maga. Az elején biztos a vírusról aztán amikor bezárt a világ – már aki bezárt. Az osztás vette kezdetét, egy kis nagy hatalom ferikének meg egy kicsi józsikának és így tovább. Telt az idő…aki beteg lesz nem kell majd beoltani, aztán inkább mégis mert túl sok vakcina lett legyártva. Vagy ki tudja. De az egyik biztos. Haladunk az időben. Van aki nem kapja el. Majd találkozik a szomszéddal az beteg lesz de ő még mindig nem, aztán a szomszéd felépül de meghal az alatta levő szomszéd akivel sose találkozott. Érdekesen alakulnak a dolgok továbbra is, mert közben megy a kinevet a végén. Persze minden nagyhatalom vakcinát gyárt mert van benne lovetta. Valaki már gyárat is építtet. Röhej. De hát kell a mánimánimáni. Telik az idő. Közben én is beteg leszek. Vicces mert szinte mindent betartottam. Nem volt elég. Csúsztam másztam 3 hétig és nem tagadom nagyon féltem. Én is tudok ám és nem csak a póktól. A tünetek rémisztőek voltak, hogy nem tudtam egyedül pisilni menni két lábon csak lapos kúszásban. Túléltem. Az lebegett a szemem előtt amikor félájultan feküdtem az ágyban, hogy én nem halhatok meg. A Családom nem veszíthet el még egy embert, Hókipóki nem veszítheti el még egy gyerekét. Az Uram sem veszíthet el. Imádkoztam, hogy reggel felkeljek. Kapjak levegőt, tudjak aludni, lemenjen a lázam, képes legyek bármire. Eltelt a 3 hét. Kb 10-12 nap volt ami durva volt. Felépültem, hogy mitől az mai napig rejtély. De tudjuk be a gyógyteáknak, vitaminoknak, oxigénnek, alvásnak és az Uram 0-24 gondoskodásának. Amikor látjátok a másik ember riadt arcát az mindent elárul. Ő is nagyon megijedt. Ebben semmi szégyellnivaló nincsen. Emberi reakciók.

Jobban voltam pár hétig de éreztem, hogy nem ugyanaz vagyok aki voltam. Fáradt és lassabb lettem. Majd néhány hét múlva nálam is beköszöntött a post-covid. A jóból ne maradj ki. Újabb nehézlégzés, pánikok, nem alvás, fáradtság, lassú tempó. Ez az állapot május óta tart nálam. Hol jobb hol rosszabb. Június közepén beoltattam magamat. Azt mondták segít a post-covidon meg hát ugye szeretnénk utazni. Vannak tünetek amik el is múltak de sajnos van ami maradt. Augusztus végén megyek a második oltásra. Aztán majd egyszer ha Mo.-ra jutok akkor el kell mennem egy kivizsgálásra, nem drága csak 100e forint. De megnéznek mindent. És persze valószínűleg nem találnak semmit de inkább nézzék meg azokat a szerveket amik esetleg sérülhettek. Nyugodtabb leszek.

Fáradt vagyok.

Azért írtam ezt most meg, hogy értsétek meg van egy utóhatás amiről sokan nem beszélünk, mert nem kell a kellemetlen beszólás. Épp elég mindenkinek a saját baja. Én sem leszek a régi. És nem azért mert nem akarok az lenni, hanem baszki mert nem megy.

Van úgy, hogy egy 5 km séta közben 3x megállok szusszanni. Mert elfáradok. Ez van.

Ui.: a hajam fele is kihullott. De ez csak haj, majd visszanő.

Ui.: mostanában macaron-ul tanulok és etetem a környezetemet. 😅😎