Szombat 09. 26

A vonaton ülök egy négyes részen háttal mert én úgy szeretem és természetesen a cápás maszkomban ami véleményem szerint továbbra is vicces. Amióta ezt hordom rá kellett jönnöm, hogy mennyire sok savanyúcukor van a világon. Lehet rám néznek és nem értik, hogy ez egy cápi somoly. Pont olyan mint a Nemo című mesében. Ahogy most állnak a dolgok nagy szükségünk van a humorra és a pozitív dolgokra, élményekre. Sajnos az emberek nagy többsége befolyásolható vagy buta vagy mind a kettő az a legrosszabb. Sokszor én is becsukom a füleimet a Patikában vagy akárhol máshol mert sok zöldséget beszélnek az emberek és én elhiszem, hogy ő így látja a világot de inkább ne mondja ki. 😁😁😁 Mellettem a másik négyes részen egy csaj ül. Felszállt majd leült elővett egy nedves törlőcsomagot, kivett egy kendőt alaposan megtörölte a kezeit majd kivett még egy törlőt azzal megtörölte magát a törlőcsomagot. Elrakta a táskájában majd elővett egy gél nyomott a tenyerébe, eloszlatta és ezt még egy spray-vel is megfejelte. Hát nah…😅😅😅😅 Ő biztosra megy. Most egy kicsit itt hagylak titeket élvezem a tájat. Magamba szívom a képkockákat. 🥰

09. 28 utolsó nap. Fáradtan kómásan vegyes érzésekkel telve. Tegnap leltár volt későn értünk haza és korán keltünk. Este pezsgőt bontottunk és nagyon meg voltam hatva úgy az egésztől. Kicsit szomorkodtunk de inkább nevettünk. Jól sikerült. ❤️

09. 29 kedd Rohangálás ide meg oda. Kicsit barátokkal lenni meg persze a fogorvos se maradjon el az utazás előtt. Mert az fontos és nagyon drága kint. Bazira. Lemaradt egy dobozom pénteken még elküldöm, már nem mertem bevallani az uramnak. De majd ha már kint leszek szólok neki. 😁😁

09. 30 Pakolászás, takarítás, pakolászás, szemüvegek meghúzatása mert már leesnek a nagy fejemről.

Elég fáradt vagyok de közben zsizsegek mint a duracell nyuszi. Majd alszom a gépen. Ott mást nagyon úgy sem lehet csinálni. Enni, aludni, inni, olvasni, aludni. Remélem senki nem ül majd mellém és kényelmesen elterpeszkedhetek. Nah nem mintha akkora lennék de így is olyan szűkös az ember nem tudja hogyan tegye a lábait fél óra múlva. De ezek persze részlet kérdések avagy kit érdekel csak lennék már kint és ennyi. 😁

10.01 csütörtök Rohanós egy nap és valahogy a dolgok nem éppen úgy akarnak össze jönni ahogyan szeretném. De haladunk. Épp a 47-es vilin ülök. Velem szemben öreglány fehér alapon piros pettyes maxban. Akkor tudatosult benne, hogy egy cápa ül vele szembe amikor rám pillantott. Nem tudom eldönteni, hogy tetszik e neki vagy sem. Mosolyogni próbál vagy hüledezik. Franc se tudja ezeknél. 😅😅😅 Most felfele próbál nézni mint akinek felakadtak a szemei csak ne kelljen rám nézni. Roppant mulatságos.

A fülemben…Budapest Bár – Szilvafácska című nótája szól. Szívem szerint felállnék a villamoson és táncolásba kezdenék de hát lassan a fingásért is sárgacsekk jár. Inkább csak bámulom a Dunát.

10.03 szombat 12:23 nem tudom melyik időzónában vagyok éppen mert a felhőket szelem. Viszonylag kevesen vannak a gépen. Talán 50 fő. Plusz a sztyuik meg a pilóták. Hideg van akár a frigóban. Szóval megtettem. Bezártam egy könyvet és kinyitottam egy újat. Azt hiszem már itt volt az ideje. Nyugika a szereplőket nem cserélem le. Lesznek benne új szereplők. Tegnap este már annyira fáradt voltam, hogy fél 10-kor ki is dőltem de talán Nyest is nem sokkal utánam elszenderedett. A reggelt NeoCitránnal kezdtük. Biztos ami tuti. Csak úgy siklunk a felhőkön ez mindig nagyon tetszik. Az előttem levő két srác most repül először. Barátok és szerencsét próbálnak. Helyes. Hókipóki mindig azt mondta: “ menni kell, lássál világot. Bármikor haza tudsz jönni.” Kicsit későn jöttek össze a dolgaim de nem érzem azt, hogy bármiről lemaradtam volna. Most volt itt az ideje, hogy lépjek egyet. Kicsit nagyra sikeredett. Sokatoknak fogok hiányozni. Ti is nekem de ha nem megyek el sosem tudom meg, hogy mi vár rám. Ha valaki pár évvel ezelőtt azt mondja, hogy egy srác miatt “átszelem a fél világot” biztos jól megsomolygom. De Isten útjai tényleg kifürkészhetetlenek. És nekünk kell kihozni belőle a legjobbat. Mindenki a maga szerencséjének pogácsa. Egy óra múlva meg is érkezünk és remélem az Uram hoz egy csokit mert bazi éhes vagyok. 😅😅

12:50 muszáj volt meglátogatnom a budit. Továbbra is rejtély, hogy a nagyobb big big big emberek hogyan csinálják. Gondolom nehezen.

Most nagyon átnéztek Ferihegyen, még a cipőmet is le kellett vennem. Persze lányos zavaromban majdnem lecsaptam valakit azzal a műanyag tállal amibe a motyót rakjuk. Közben a gatyámat is fogtam, hogy ne essen le. Majd a hátizsákomat átnézte egy csaj mert, hogy a rendszer folyadékot mutat. Áldom az eszemet, hogy a szexuális segédeszközt nem oda raktam. Valakinek gyógyászati jut, másnak meg más. Hát nah. 😁😁

Azt hiszem még nem teljesen fogtam fel, hogy mi az újság. De pár hét múlva majd észre veszem, hogy nem megyek haza. Most itt lesz az otthonom. Amit együtt teremtünk meg. Tudom, tudom mintha nem is én lennék…hááát a szerelem már csak ilyen. 🥰

Imádom amikor beleereszkedünk a felhőkbe. Kicsit rázkódunk de izgimizgi.

Emlékszem amikor augusztus elején elváltunk a reptéren és mind a ketten a könnyeinkkel küszködtünk. Most örömködés lesz a javából. 🥰 Legalábbis remélem. 🤪😅😁

TNT-t hallgatok. Ada nagyon szerette, szerintem majdnem minden koncerten ott volt. Jó barátságban volt az egyik sráccal. Elhoztam a baseball sapkáját amit mindig hordott. Kellett egy kézzel fogható emlék. ❤️ Sokat gondolok rád.

20:46 fekszem az ágyban, Ő meg kockul. Csodálatos érzés megtalálni azt az embert aki az igazán igazi. ❤️

Amikor leszálltam a gépről a szakadó esőben és ott állt azzal a szépséges virágcsokorral. Teljesen meg voltam hatva. 💐

Szeretem. ❤️