Ha egyszer majd írni fogok egy könyvet lehet ez lesz a címe, főleg ha egy vasárnapi napon kezdem el az írást. Szóval vannak ezek a hétvégi járatok. A 4-6 villanyos ami tényleg olyan mint valami zombi járat. Fontos! Meredj magad elé és akkor lehet bevesznek a buliba a többiek vagy legalábbis békén hagynak.

Telnek a napok…már augusztus legvége van. Remélem a szeptember hamar elröppen. Már fél lábbal amúgy sem vagyok itt. 😁😁

Egyébként írtam egy másik blogot is a Célkeresztben után de annyira dühös volt, hogy inkább nem osztom meg. Arra jó volt, hogy a felesleges feszkó eltávozzon az unierzumba és elégjen 2000 fokon vagy valami ilyesmi.

Tegnap sajnos elhunyt Wakanda királya is. Idén valahogy sokkal többen mennek el…sajnos. Hiszek abban, hogy mindenki pontosan addig van itt a Föld nevű bolygón amíg dolga van. Lehet előbb megy el mint a kiírt ideje de az szerintem akkor van ha nem teljesíti a feladatát. Nem tanul valamiből.

Persze a rák az más tészta. Mert az a legveszélyesebb betegségünk. Az esetek nagy többségében nem gyógyítható és nem tudjuk mennyi időnk van hátra. Harcolunk. A sötétséggel szemben.

Na tessék a sok zombi lecserélődött egy csapat futóval. A nap is süt. Oh jee.

Hm. Szóval azt vélem felfedezni, hogy egy két ember tök furán viselkedik “körülöttem”. Elhiszem sokatoknak ez egy csapás, hogy elmegyek. Hálás vagyok azoknak akik sajnálják de mégis túllépnek saját magukon és örülnek ennek a dolognak. Avagy képesek maguk elé helyezni és nem csak azzal foglalkozni, hogy mennyire szar lesz ha nem leszek itt. Azokat az embereket viszont nem nagyon tudom hova tenni akik tudják, hogy egy hónapot vagyok “màr csak” itt és nagy ívben elkerülnek. Persze, persze biztos sok a dolguk és nem érnek rá egy fagyira se de nem baj mert tényleg most lesz világos számomra az a nyilvánvaló tény, hogy nem minden arany ami fénylik.

És csak mosolyogva tépem a centiket, minden nappal közelebb vagyok Hozzád.

❤️🌸