Sokat gondolkodtam rajta, hogy belevágjak e ennek a bejegyzésnek a megírásába. Egyrészt azért, mert pontosan tudom, hogy nagyon megosztóak lesznek a vélemények, főleg férfi társadalmunkba. Egy szóért sem kérek elnézést. Akinek nem inge nem veszi magára, leírom amit én érzek. Ami bennem van, amit én tapasztaltam meg az elmúlt sok-sok évben, nem is hinnétek mennyiben. De talán jó tanulsággal szolgál majd.

Szeretnék megkérni mindenkit aki a zárt csoportomban van, hogy mellőzze a szomorú szmájlis jeleket. Itt egy ember lehet szomorú, ez pedig ÉN vagyok bassza meg. De nem vagyok.

Kezdjük egy egyszerű gondolattal: VISZONYPONTHU Undorító, nem? Mész az utcán és meglátsz egy ilyen plakátot, unod az otthonit HÁT BASSZÁL FÉLRE. mert ma ez a normális. Én személy szerint hányok ettől. Jó hogy nem küld a miniszterelnök úr a CSOK mellé plusz két főt a családba, hogy ugyan kúrjatok félre mert az mindent megold, de ha egy alkalom nem is, akkor tartsatok szeretőt, mert ma ez tök trendi. Félreértés ne essék nem ítélkezem senki kapcsolata felett, lehet valakiknek csak havi egy édes3assal működik, a fene se tudja de remélem értitek a mondanivalómat.

Annak idején amikor elkezdtem a neten ismerkedni 23 éves voltam. Miért ezt választottam? Talán mert nem jártam el minden hétvégén bulizni, ha mégis akkor tudtam, hogy olyan típusú ember vagyok aki saját magához sem menne oda. Ettől szeretem magamat nagyon is de így vénségemre tanultam meg, hogy nekem többnyire mosolyognom kell, ha nem akarom a folyamatos kérdéseket: Mi a bajod? … semmi baszki ilyen az arcberendezésem. A másik dolog az, hogy írásban nagyon jó vagyok. Persze amennyire ez előre lendít valahol akkora hátrány is de abban az időben ez még segített. Akkor még nem merült fel bennem, hogy az emberek megcsalni járnak oda, abban az időben – ezt a sok szkeptikusnak üzenem – tényleg lehetett ismerkedni.

És igen nekem is voltak hosszú kapcsolataim, bár tény sosem voltam egy kapcsolatfüggő típus. Az ember alapvetően társaslény. Próbálkozunk megtalálni azokat az embereket akiknek a társaságában jól érezzük magunkat, legyen ez egy barát vagy akár egy társ. Van aki csak kicsit marad velünk, majd lesz aki hosszabban, van aki elmegy és nem tér vissza többet de akad olyan is aki elmegy mert más utat kell járnia de vissza jön.

A magánéletem terén nem tudom megmagyarázni miért de rengeteg csalódás ért, sorra jöttek a pofonok. Sokáig magamban kerestem a hibát de idővel rájöttem a hiba nem bennem van hanem a világban és mindenki másban. Ezt nem azért írom, mert mekkora kibaszott nagy koronázatlan királynak tartom magamat. Hanem mert így érzek, és mindenki érezzen így a fenébe is. Önmagával szemben. A világunk megváltozott, én viszont nem változtam vele ezért lettem számkivetett. Csak labdám nincs akihez beszélek de idővel még ez változhat. Ha Ha Ha.  Sok évet töltöttem egyedül. Ha jobban belegondolok többet voltam egyedül mint kapcsolatban, volt időm megismerni önmagamat, az érzéseimet, vágyaimat. Mit és kit akarok.

Idén szép lett a termésem, vagy inkább az elmúlt egy évben, senki sem mondhatja, hogy elzárkóztam az ismerkedéstől. Úgy érzem erősebb lettem, de ugyanakkor az utolsó ami pár napja történt elvette a bizalmat. Nem tudok bízni, aki nem tud bízni az nem tud szeretni.

Az első találkozásunk nagyon cuki volt. Tudom nem használjuk ezt a szót, de pont olyan volt amilyet szerettem volna. Talán már ott gyanús kellett volna, hogy legyen. Persze egy alkalomig tudta megjátszani magát, és végül is elvette amit akart. Amivel még nincsen semmi baj, mert felnőttek vagyunk. A második alkalommal már kicsit fura volt, próbáltam beszéltetni. Tudjátok vannak azok az emberek akik úgy tudnak mesélni magukról, hogy nem mondanak semmit. Ő pont ilyen volt, nagyon jól játszotta a kis szerepét, egy dologgal nem számolt: VELEM! Hogy okosabb vagyok mint az átlag, és folyamatosan idegességet váltott ki belőlem ez az egész. Nem arra gondoltam, hogy van neki valaki más hanem, hogy valami nem stimmel. Megmagyarázhatatlan hatodik érzék. Háromszor megígérte, hogy együtt töltünk egész napokat, de egyik sem úgy történt, persze közbe jöhet akármi de mi az esély arra, hogy három egymást követő napon ez lesz. Ugyan már, a hülyék a túloldalon vannak.

Tegnap, egy értelmesebb teljesen normális üzenetet írtam neki amire egyébként percekkel ezelőtt kaptam választ. És az egyetlen ami eszembe jutott, hogy nem a kérdésre válaszol.

A barátaim mindig azt mondják, nem értik, hogy tudok higgadt maradni. Miért nem küldöm el az illetőt a faszba. Néha megtenném, de minek? Tökfelesleges. Ezek nem értik meg. Az ember ne csináljon magának plusz szart. Tovább kell menni. Mindig tovább. Ember maradtam, bele tudok nézni a tükörbe és tetszik az a valaki aki visszanéz rám. Itt ez a lényeg. Maradjunk emberek. Nem sokan vagyunk.  Már a gerinc sincs benne az alapcsomagban.

Lehet se füle se farka a sztorinak, én találok benne értelmet. Nem azt mondom, hogy megtörtem. De a sok kudarc azért megtette a hatását. Az elmúlt pár év.

Egy kifejezéssel tudom magamat jellemezni: ÜRES!

Egyszer valaki azt mondta, az Isten annyi szart tesz ránk amennyit elbírunk, vagy egy kicsivel még többet, nos én úgy érzem az évek során megkaptam a magamét és nem tudok ezen a területen helytállni. Már nem keresem az okát. Beletörődtem.

Nem kezdek el hisztizni, hogy leszámoltam a pasikkal és mindegyik egy kis köcsög. Többségük igen az. Számomra értékét veszítette a másik nem mint férfi. Talán majd egyszer megint fogok tudni bízni de most amúgy is a suli a legfontosabb, hogy baszott okos legyek és, hogy tovább építsem magamat. Önmagamnak többször bizonyítottam, hogy sok dologra vagyok képes, amik formálnak engem.

A magánéletem egy kudarc. De hát másoknak meg büdös a lábuk, vagy utálják önmagukat. Szerintem az sokkal gázabb. És bár most úgy érzem képtelen vagyok érzéseket adni, egy valami nem szűnt meg. Önmagam szeretése. Ez fontos. Tudom mit akarok, miket kell elérnem az elkövetkező 1 évben. Egy jó tanács: FÉLRE!

Megmaradok annak aki voltam, a kedves, vicces, mély érzésű lánynak de 2x meggondolom kinek adom a figyelmemet, az időmet, a kedvességemet.

Köszönöm a figyelmet.

Pénteken: Vadfruttiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiik ájj de nagyon jó is lesz. Feltöltődünk.

Amerika kapitány(A) mellett, Likó Marci a legszexibb pasas!!! (Őt ér imádni)

Aki ezt a bejegyzést depisnek gondolja az most igyon meg egy felest. 😀 😀 😀 Nem fordultam be de azt hiszem beintettem az életnek. Talán már itt volt az ideje. És persze azért kimennék egy PUSZTÁBA üvöltözni, hogy: VAAAAAAAAAAAAA meg MIIIIIIIÉÉÉÉÉRRTTTT vagy BAAAAAASSSSZAAAAMEEEEEG vagy OOOOOOAAAABÜÜÜÜDÖÖÖÖSFRAAAAANCBAAAAAAA és persze a kedvencem GECI!!!! 😀 😀 😀

 

köci cépen!