Tudtátok, hogy ha feltelepítitek a vibert akkor azt minden ismerősöd megkapja a telefonjára, tabletére bánom is én hova? Mert csatlakoztál. Hm, hát ha már lúd akkor legyen kövér. Ezt a kommunikációs csatornát is elvágtuk. Az előbb gondolkodtam a gmailon is, mert hát Nyuszika nagyon okos és megtalálta azt is, hogy hol lehet kilőni leveleket a Spam világába, valszeg mások már ezer éve rájöttek erre. De mivel tudom, hogy én nem fogok emailt írni…a tegnap után, ezért az maradhat. Egyenlőre.

Aki ismer kicsit régebb óta, az tudja talán, hogy milyen vagyok. MINDEN KIBASZOTT SZARSÁGOT MEG LEHET VELEM BESZÉLNI, aláírom és nem tagadom, hogy forrófejű vagyok és gyakran csuklóból csapok DE, ezt leszámítva nagyon rendibendi tudok lenni. Egy dolog van az emberi sötétségen kívül amit viszont bármennyire csámcsoghatok de nem  vagy csak nagyon nehezen tudom megbocsájtani…hetek, hónapok kellenek hozzá. Mert egyébként nem szoktam haragudni, hiszen túl rövid az élet DE a HAZUGSÁG, ezzel el lehet nálam vágni a zsineget. És minél közelebb áll az illető annál több idő kell az emésztéshez. Persze az is előfordult már, hogy elengedtem ezeket az embereket, és 6 éve nem beszélünk. Mert az ellenségnél van rosszabb, egy hazug barát. Vegyünk két példát az egyszerűség kedvéért. Tegyük fel én nem teljesen mondtam el, hogy mihez kezdek a jövő héttől, de ez egy olyan dolog amihez szerintem senkinek semmi köze, mert ha akarnám és lenne gyomrom hozzá akár luxus kurva is lehetnék de nyugi nem ez vagyok. Félreértés ne essék akinek van hozzá gyomra, csinálja. És bár picit bánt, hogy nem lehettem őszinte a feletteseimmel, de tudom, hogy ez így helyes. Míg ott van egy másik szituáció, amikor is megkérdezed az illetőt, hogy letiltott e messengeren, mert hát vissza kapsz egy ilyet: xy nem tud üzeneteket fogadni. A, biztos elromlott a messenger. B, jah nem. És amikor rákérdezel, hogy figyi már likvidáltad az üzeneteimet, majd erre azt mondják felháborodva, hogy nem…hát akkor elgondolkodom, hogy az a 6 hét mekkora hazugság volt. Elég nagy. És azok a dolgok amikért felnéztem rá, és amikért annyira megkedveltem egy szempillantás alatt szertefoszlanak. De legalább lehet orrkarikám. Mert ő ezt sem szerette volna. Számomra rossz szájíz maradt sajnos, de majd akkor nem 3x mosok fogat egy nap, hanem 5x…mert én már ilyet is tudok a fenék törlés mellett, fogat mosni, felügyelet nélkül. Állat.

Tegnap egyébként suliztam, 3 lett a kenőcsös vizsgám, azért mert csúnyán írok…leszarom. Tegnap is minden kérdést tudtam, próbáltam szépen írni, biztos ez is 3 lesz. A nyanya lerontja az átlagomat, nem mintha számítana. Mert kurvára senkit nem fog érdekelni. A novemberi vizsgáimon kell 100% teljesítenem. Suli után hazamentem, pihentem és 3tól kezdetét vette a móka. Jó volt. Fél 3ra értem haza éjjel és reggel fél8kor már szem kinyit volt. És bár én szinte senkinek sem mondtam el, hogy mit fogok csinálni és hol, a szakma kicsi és kábé mindenki tudja. Nah sebaj, sokáig nem maradhat titokban. De azért én nem mondom el. A kezem is egész jól bírta…csak akkor kezdett el fájni amikor már otthon voltam, pihenő üzemmódban, reggelre némiképpen rosszabb lett, most rajta van ez a rögzítő. Úgy gépelek, hogy a kezem csúszik az asztalon. Majd belejön újra a hajtásba, remélhetőleg. Le kell tennem az asztalra: mosolygásból át kell mennem és nem lehetek diktátor. Az az igazság, hogy nem is akarok az lenni. Csak békében eldolgozgatni, mellette tanulni amennyit csak lehet. És ez a két dolog most azt hiszem ki is tölti majd az időmet novemberig. Persze azért elugrom Dincihez egy hétre, meg a Balatonra is pár napra. Oké, oké lesz egy két koncert is. 🙂

Minden más meg majd elrendeződik, a szívem meggyógyul, mert szinte bármit kibír. És majd egy napon találkozom azzal akivel kell, akinek szép lesz a mosolya és én leszek neki az első helyen. Nem lesznek kifogások, egérutak. Csak Mi leszünk.

Ma van az utolsó napom a teaboltban.

Nem tudtam nem elkezdeni ezt a könyvet…tegnap amikor a kezembe akadt és már a felénél tartok. Imádtam a filmet és most még jobban imádom a könyvet. Az a “nemletevős”. Van még belőle két kötet. 🙂 Elég hamar ki lesznek végezve. Nem tagadom lazítós napot tartottam. Jó volt, már rám fért a nyugi, könyvek, relax. Mondhatni kisimultam. Persze a holnapi vizsgámra egy büdös szót sem tanultam. Elolvastam kétszer, majd ma is elolvasom párszor. Zsibonganak a fejemben ezek a tavasz madarak és kevésbé tudok koncentrálni. Semmire se tudok figyelni, azt hiszem. Élvezem ezt a szétszórtságot. És ez nektek is jó, mert ezt azt elfelejtek. Mázlitok van. 3 napja már, hogy nem agyalok. semmin. Ettől még persze vannak elméleteim, és elképzeléseim, hogy én mit hogyan szeretnék, akad olyan is amiből nem tudok engedni, de lehet velem minimálisan alkudozni. A végeredmény az, hogy nekem legyen jó. Határozottan de udvariasan. Tök jó kedvem van, amit úgy érzek, most senki sem tud elcseszni. Még azért sem haragszom, mert valaki nem válaszolt az emailomra. Nem is tudom, azt hiszem kezdem felfogni, hogy hányadán állunk. Nincs ezzel baj, nekem több idő kell bizonyos dolgokhoz. Végtelenül könnyűnek érzem magamat…és most is a Sing-et hallgatom. Ez az oka mindennek. Függő lettem. Dolgozom a teaboltban…és jár a kis testem miközben gépelek…nah jó lehet énekelgetek is – de csak ha egyedül vagyok -.

Barátok. Jönnek mennek, van aki itt marad. Nem hiszek már abban, hogy a dolgok, kapcsolatok örökké tartanak. Viszont lehet dolgozni, kapcsolatokért. Ha két ember fontos egymásnak akkor szinte bármilyen nézeteltérés megoldható, kivéve ha az egyik lefeküdt a másik exével. Mert azért meg kell csapkodni. Főleg, ha elsunyulta a dolgot. Az én szemléletem szerint az értelmes emberek képesek a kommunikációra, vagy éppen arra, hogy egy kicsit elengedjék egymás kezét. Persze ha csak az egyik akarja a barátságot akkor engedjük el a dolgot.

Sajnos csak a mesékben létezik ez a közhely DE abban mondjuk hiszek, hogy egy emberrel éljem le az életemet. A szívem van akkora, hogy egy ember ellubickoljon benne. Egy arra érdemes. Olyas valaki aki nem fél megmutatni az összes arcát. Ahogyan én is. Mert így működik a világ. Beengedsz és beengedlek. Az egyik mindig kicsit jobban fogja szeretni a másikat. Vagy másképpen. Talán nem mondja ki azt, hogy “szeretlek” nap mint nap. De ott van amikor kell. És olyan erő birtokában van, hogy jut két embernek is. Engedd el magad egy ilyen ember mellett. Engedd el magadat mellettem. Mert én erős vagyok. Nem baj ha neked csak feleennyi van. Adok az enyémből. Te is képes vagy adni, csak meg kell tanulnod, hogy az emberek nem egyformák. Kaptál pár pofont, csalódtál? Más is kapott és csalódott. De mindenki egy új ember. Én is az vagyok. Csak nyisd ki a szemeidet. Másrészről azokat az embereket iktassuk ki gyorsan akik csak saját magukat nézik, önsajnálat a kebel barátjuk és nem képesek adni magukból. Akármennyire szerethetünk valakit ha az 1. nem szereti önmagát, 2. egy pöcs.

 

Csütörtök 0:53, nah igen, így jár az aki megiszik napközben nyóc deci fekete teát és nyóc deci ződet. Olyan vagyok mint a búgócsiga. Tudnék futni pár kört a Margitszigeten. Csak megvárom, hogy vilàgos legyen. Ez a két munkásnap olyan volt mint a never ending day. Mind a kettő napon többnyire csak szefós vevőink voltak. Mindenesetre nagyon jól elrötyögtünk. Azok után, hogy le lettem cseszve, mert nem szóltam, hogy felmondok. Nem szoktam nagy dobra verni. Biztos van olyan közeli barátom aki még nem tudja, ha csak nem olvassa eme irományt. Blablabla. Mekkora mákosok vagytok. Én nem tudok aludni, ezért körmölök Ti meg majd reggel olvashattok. Amikor én hol is leszek?! Nem tudom, ezer fele kéne menni. Biztos fogok mozogni meg 23ae 12v elemet keresni. Lehet elugrom a Fashion streetre egy jó ebédre, mert már Cérnát is rég láttam. 😂😉😆

Mivel nem tudtam aludni, ezért hasznos dologgal csaptam el az időt. Megnèztem a Sing című mesét. Attól tartok a Zootropolis, Up és Lecsó mellé ezt is felvettük az imádom listára. Meg is könnyeztem. Alapból szeretem a zenès és/vagy táncos filmeket, meséket. Basszus ezek a dalok. A spotify listában már benne van. 3-szor hallgatom meg. Eldobom az agyamat. Nagyon tetszett. Mindenkinek ajánlom. Feldobott és a kis szívemet is megmelengette. Tündéri. ❤️🐰

Az én lelkem is meg van köszönöm szépen. Tudjátok csak a medve győzhet le, szóval már kimásztunk a szakadékból és most épp fent csápolunk mint egy elmeháborodott😄😄😄 a daloknak köszönhetően. Ha most valaki ezt látná 😆😂😁 az ágyamban mozognak a lábaim meg a fejem 🙂 a kezeim most meg vannak kötve. Szóval ha valaki most kérdezne meg, hogy hogyan is vagyok. Nos. Sokkal jobban és ezt több összetevőnek köszönhetjük. Szép lassan az is kiderül, hogy melyik lesz a tartós. 

Ma kaptam egy nagyon kedves bókot egy sráctól. Azt mondta, hogy helyes vagyok és kedves. Nagyon bírja a stílusomat és ha rám néz akkor nem a testalkatom az ami “megfogja”. Mármint nem szàmít, hogy ott van az a pocak – tök gàtlás vagyok miatta még sok év elteltével is -. Mert ha valaki szeret akkor a májammal együtt fogad el. Azért ez jól esett. 🌈🤓🙃 megsimogatta a kis lelkemet. Ezer éve ismerem. Ezer meg egy èvig volt ő is szingli. Aztán találtam valakit és nem sokkal utána ő is talált valakit. Az élet már csak ilyen. 

Egy biztos. Bármi is történjék…mindig megy tovább! 

Aki ismer, az tudja hogy szerelmes vagyok hangokba. Nem sokba de pl a Muse énekes hangjába. És ebben a mesében is szerelmes lettem két hangba az egyik Taron Egerton és a másik Seth MacFarlane. Jennifer Hudson-éba már régóta az vagyok. Szóval szem becsuk, fül kinyit. És akinek nem lesz bugi a lábaiba…véleményem szerint…aggódhat. 😂😎😁😊😆😄😋🤓😉🙃 olyan mint a Parov Stelar, gyááááá!!!!!

http://www.youtube.com/playlist?list=PLzxiweHet1GIcwnwjawCs0b2p0Ti7DWJ_

Tegnap! Elmentem iskolába, meghallgattam a vezető beszédét, amiben kicsit hárított de azért kaptunk hasznos infót is. Szerintem most béke lesz…persze ehhez még ki kell derülnie, hogy mi lesz a jövő heti vizsgával. Avagy lesz, nem lesz és ha lesz miből lesz. Verus néni nem túl közlékeny. Szopóka. Levizsgáztunk ügyvitelből, ismét ez most olyan számítógépes feladat volt, bezsebeltem érte egy 5 és a múltkori ügyvitelem is 5 lett. Nem akarom magamat fényezni… egyébként a tudásom pl. hatástanból, gyógynövénytanból a béka segge alatt. Van miből felzárkózni. Suli után elmentem ettem jó cézár salit a Hasziban, majd haza indultam a biciklis felvonulás közepén. Semmi bajom nem lett volna ezzel az egésszel. Bár sosem értettem ezeket a felvonulásokat. Majd egy napon felvonulnak a fura emberek is…az én vezetésemmel! Jah nem. Szóval le kellett szállnom a buszról ami 10 perce állt a Deákon a dugóban, majd elsétáltam az Operáig onnan meg tovább. Bementem a mannába ahol nagyon hasznos dolgokat vettem: 1 liter laktózmentes tej, 1 zacskó mogyorós chips, 1 doboz (4 db) piskótatekercs. Hazamentem felmentem a sorozat barátra és elindítottam a Született szobalányokat és ezt mind az arcomba toltam….édes, sós sorrendben, a tejjel pedig leküldtem a nehezebb falatokat. Mondanom se kell minden elfogyott. A tej is! :))) Sose állj egy menstruáló nő útjába..és egy várandóséba se – bár ezt még nem tudom, hogy milyen, talán egyszer majd megtudom -.

Vasárnap! Dolgozom, tetőzik az áldás, tehát ma se állj az utamba. Csupa helytelen dolgot vettem ma is: 3 db zsömi ( 2 már beburkoltam), egy medve henger alakú sajtkrém, párizsi (ez legalább laktóz és gluténmentes), 2 sport szelet, 2 gesztenye marci (ez is laktóz és gluténmentes) és a csokis croissant. Most épp gumibogyó teát főztem magamnak. Nyami, nyami. Nem vagyok beszédes kedvemben, ma sem ahogy eddig egyik nap sem.

Volt már olyanotok, hogy beszéltetek valakivel és olyan érzésetek volt, mintha a hangja is megváltozott volna? Nekem tegnap este ilyen érzésem volt. Beszéltünk. Annyira dolgozik azon, hogy távolságot tartson, hogy eltűnt a hangjából az ami miatt beleszerettem. Az a sok kérdésem ami egy héttel ezelőtt lett volna, már nem volt fontos. Ez nem azt jelenti, hogy egy telefonbeszélgetés túl léptetett rajta. Nem lehetek a saját magam ellensége, hogy reménykedem. A napom nagy részében még mindig rá gondolok és hiányzik. Nagyon hiányzik. De azt is tudom, hogy ő nem fog keresni, hogy “folytassuk” a dolgot, ahhoz sajnos túl gyáva vagy büszke. Nem tudom, hogy mit érez, hiszen nem látok bele a szívébe. Sajnos abban, hiszek, hogy ha fontos lennék neki akkor itt lenne, de minden más sokkal fontosabb. Nem szeretem amikor helyettem eldöntik, hogy milyen akadályokkal tudok megbirkózni.

Néha eltűnődöm rajta, hogy mennyivel egyszerűbb lenne az életem ha egy átlagos ember lennék – ezt ne vegyétek magatokra Ti nem vagytok átlagosak akik olvastok -. De igazából nem akarok az lenni, ha ez a sorsom, hogy a szerelem nem jön össze, akkor nem jön össze. Az én küldetésem nem ez.

Furcsa. Már péntek van, holnap szombat…ügyvitel vizsga. Bele se néztem, nah nem mintha tudnék bármibe. Majd eszembe jut, hogy mit kell csinálni ha előttem van a progi. Remélem a mögöttem ülő nem kezd el megint sírni…csak mert neki nincs otthon számítógépe. A tanárnő annyira türelmes és kedves, hogy ha akarna az ember sem tudna megbukni nála. Hozzátenném nekem van otthon okoskütyüm de a novodata programot nem lehet csak úgy letölteni az internetből, tehát más sem gyakorolt hetek óta. De ha tudsz olvasni, van egy kis sütnivalód akkor nem lehet baj. Különben is segítünk egymásnak. Mármint segítek Gabónak. Ő meg nekem. Dorinának még sem üvölthetek át a másik padsorba, meg ő amúgy is kocka. Mint én.

Valamelyik nap Hókipókinak az ipodjára raktam fel anyagot és mivel ritkán csinálom, nagyon ritkán plusz még frissült is a rendszer, másfél órát ültem az itunes előtt, hogy hogyan is kell megcsinálni. Csak ültem és bámultam, de meg lett a megoldás. Az agyam passzív részében van már ez a program használat.

Valaki nem akarja megvenni a samsung 8.4 tabomat+a klavit+az egeret hozzá?? semmi bajuk…csak ha eladnám, tudnék venni egy almás-prót 🙂 és akkor már több mindenem almás lenne. Úgyis veszek egyet mert megalomán vagyok, de majd csak a szülinapomra, most nyelvsulit kell kiperkálnom. Meg az egyéb saraimat. Júniusra megint helyre áll a rendszer. És megnyugszik a lelkem anyagi része. És akár még vehetek magamnak ezt meg azt Dincinél.

Fáj a hasam, ma biztos leszakad a méhem…csodálatos. Igazán bevezethetnék nálunk is a menstruációs szünetet. Vagy a pasik is megtudhatnák, hogy milyen jó ez az érzés…én minden második hónapot szívesen lepasszolok a másik nem részére. Azért nem az összeset, mert egy részt nem vagyok gyarló, másrészt a szervezet így (is) tisztul. Ez egy jó dolog. De a görcsöket elhagynám.

Ma reggel belenéztem a tükörben, tényleg ki vagyok simulva – napok óta ezt mondogatják nekem – de fehér is vagyok mint a fal. Kénytelen leszek egy kis műnapozást beiktatni heti 1x, de csak, hogy még kisimultabb és kevésbé fakó legyek. 🙂 Kicsit halott menyasszonyos vagyok, (tudjátok Tim Burton).

Attól tartok bizonyos embereket el kell hagynom mint szereplőt, mert kiforgatják a szavaimat és még mindig ők játsszák a mártírt, ahelyett, hogy tényleg egy kicsit magukba néznének, és nem irkálnának butaságokat nekem. Most és mindenkorra tisztázzuk, ennél jobban nem tudok világos lenni. NEM KELL MEGSÉRTŐDNI, NEM KELL MAGATOKRA VENNI SEMMIT, HA MAGATOKRA VESZITEK AKKOR MINDEN BIZONNYAL SÁROSAK VAGYTOK. Tehát mindenki nyugodjon le a picsába és ha valaki nem képes anélkül elolvasni a blogomat, hogy ne tegyen nekem megjegyzést akkor van egy nagyon egyszerű tanácsom NE OLVASD A BLOGOMAT! Annyira igaz az, hogy minél jobban sanyargatunk valakit – teljesen mindegy, hogy mi azt szeretetből tesszük e – az az illető még messzebb fog menni tőlünk. Mert megfullad. Ez egy emberi reakció. Ilyenek vagyunk mi a gallok. 🙂

Minden nap megkérdezhetitek, hogy mi van velem, és minden nap ugyanazt a választ fogom adni: megvagyok. Túlélek. Próbálok levegőt venni anélkül, hogy megfulladnék. Igyekszem nem agyalni. Lassan vége lesz a jó világnak, mert jövő hét keddtől nem lesz időm még csak fingani se. Jól jön ez a kis “káosz”. Elfognak rendeződni a dolgaim. Idő, idő, idő.

Tegnap szinte minden kommunikációs csatornát elvágtam kettőnk között. Én így gyógyulok, nekem így könnyebb. Valaki bosszút áll az exein, mert neki úgy könnyebb, a másik még mindig a múltban él és fikifikizik azzal aki összetörte az álmait, szerinte ez a helyes. Hát mindenki csinálja azt ami jó. Nálam ez működik. Mindent elvágni. Egy időre. Ha valaki emiatt gyerekesnek tart hát akkor az igazából nem is a barátom.

Távolságtartás.

Most, szar.

Idő, idő, idő.

 

 

Sosem értettem, ez miért ennyire nagy szám. Április 19.-én esik a hó. Az április hóbortos, változékonyságába szinte bármi beleférhet. Mert ha júliusban esne a hó…nah az már akár mókás is lehetne, de ne feledjük ez csak időjárás…más országban ez az idő normális. Ma mindenki felfogja posztolni face-re ezt a nagy hírt. Szánalmas. Az sokkal jobban izgat, hogy dolgozom és nagyon hideg van a boltban. Szó szerint ráz a hideg. Remélem nem leszek beteg. Mostanában ezt nem tudom megengedni magamnak.

Tegnap felmondtam. Hókipóki mindig azt mondja, hogy az ember azzal foglalkozzon amivel szeretne.

Tehát ismételten kihangsúlyozom, hogy TI akik olvassák, megbízom bennetek. Ez nem lesz beszédtéma. Tehát mindenki befogja a bagólesőjét. Köszi, köszi. Talán majd egyszer rájöttök, hogy a sok pofázásnak ára van. Például embereket veszítetek el. Engem is zavar ezer meg egy dolog és sok mindennel nem értek egyet…amiket a barátaim csinálnak. De szeretem őket. Az ő életük. És valószínűleg Ők ugyanezt gondolják rólam. Ezzel nincs is baj. De tartsunk 3 lépés távolságot mindenkitől. Ez a 10 nap megtanított arra, hogy fogjam be a számat. És megtartom ezt a jó szokásomat a jövőre nézve. Inkább csak figyelek. Nem esik nehezemre, mert jó csöndben lenni és csak a minimális kommunikációt végezni. Nincs mit mondanom.

Ma reggel írtam Neki egy emailt. Tudjátok amióta vége lett, minden nap messengeren pötyögtünk. És mint tudjuk ez nem vezet sehova. Örülök, hogy neki könnyebb így – jah nem – . De nekem szar. Olyan mintha egy kis gonosz manó, körömreszelővel piszkálgatná a szívemet. Szar. Szóval megkértem, hogy ne ültessen bele a hintába. Ne okozzon több fájdalmat. Nem fog többet írni. Minden nap csak egy kicsit változtatok az életemen, lássuk be a hirtelen változás nem tesz jót nekem. Szép lassan túl leszek rajta és pár emberen akiket nem szeretnék már az életembe. Semmit sem kell tennem. Maguktól elkopnak.

Két dolog. Az egyik, hogy nézzétek meg a Fegyvertelen katonát, mert nagyon jó. Tegnap elkezdtem nézni ezt a született szobalányok című sorozatot, nagyon jókat röhögök rajta. Csajos, nézzétek. 🙂 Még nekem is tetszik a nagy kritikusnak.

Annyira igaz, hogy az életben egy állandó van és az a változás. Sok minden megváltozott/változik körülöttem.

A Nődokim asszisztense szerint kurva jó a kék hajam…hát igen. nem tagadom. 🙂 nekem is bejön.

Megválok pár könyvtől…ha valakit érdekel valami szóljon. az árak 700-1500 között mozognak! 🙂

puszinyuszi

Várom a metrót. Megyek a cuccaimért. A mimikám a semmit tükrözi. Azt nem mondom, hogy vissza másztam a csigaházamba. Kicsit már szűkös és le kéne szoknom erről ennyi idősen. Csak a világomba tértem vissza, tudjàtok amiben a csigaház található. Ebben a pillanatban nem érzek semmit, nem gondolok semmit – de majd egy óra múlva térjünk vissza erre a dologra -, nem áll szándèkomban cseverészni vele. Már nincs miről. Jé új metró…ilyennel se utaztam még. Eléggé vilàgos van. Ki írja digitálisan a következő megállót. Beszèl is…óriási 😊😂😆😎 Haladunk a korral. Ne kiabáljunk el semmit. 

3 vényt kell begépelnem és készen vagyok. Már csak meg kell tanulnom. Minden nap kettő és talán végzünk is vele. Az teljesen elszomorított, hogy a tanár aki ezeket “tanította”, maradjunk annyiban, hogy nem volt túl pontos. A könyvben sok ellentmondást találtam az anyagokról. A vizsgàn jó lenne ha nem f@szságot mondanék, csak mert tanàrnőnek már nem fog az agya. Főleg nem ennyi pénzért. Amiről inkább ne is beszéljünk, még nem tudom, hogyan fizetem ki a tandíjamat..vagyis vannak ötletek. 

Kálvin tér várom a másik metrót. Nem sok levegőt kapok. De erős vagyok. Csak megyek és jövök. Minden rendben lesz. Túl leszek ezen is. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy sokkal nagyobb visszafordíthatatlan fájdalmakat éltem meg, ez ahhoz képest…semmi. Csak hát nehèz elmagyarázni a szívemnek, hogy “majd jobb lesz”. És azt sem szeretnèm, hogy a barátaim ezt mondogassák. Most jó ez a csönd. Nem sírtam, egy darab könnycsepp sem hullott mèg ki…majd egy váratlan pillanatban. Úgy szokott. Kis piszok. 🙃🙂😋

Rájöttem, hogy sokkal könnyebben írok ha jövök megyek, mintsem, hogy otthon leüljek és nyugiban gépeljek. …bikás park következik. 

Az a jó néhány ember akivel nem osztottam meg a blogomat talán elgondolkozhatna a “miérten?” A legtöbbjüknél nincs ok..időre van szükségem. Most azt érzem ez a helyes. Nincs szükségem közönségre. Csak annak a pár embernek a bizalmára…persze volt aki elszólta magát..nem baj, bennem nincs harag. Megoldódik. 

2 perc sem volt az egész, találkoztunk és elváltunk. Végleg. Könnyesek lettek a szemeim de nem tudtam sîrni. Most sem tudok de rám férne pár ital. 

Elmúlik. Elmúlik. Elmúlik.

Jah igen, csak, hogy tudjátok hatalmas szívem van és jó lelkű vagyok, ô meg sajnálja, hogy nem tudta megadni azt amire vágyom – mintha tudná…! Fogalma sincs róla. 

Ismét egy verőfényes reggel…9 perc múlva indul a buszom. Már csak 8, izgalmas. Tegnap azt kívántam, hogy adjanak sok munkát a Patikában, hála az égnek Bog 11ig el is látott sok sok kiszereléssel. Miután végeztem a patikavezető csak csesztetett és piszkált. Az emberi kedvesség ismét kiütközött rajta. ” Olyan a hajad mint azoknak az öreglányoknak akiknek elbasszák a fodrászok. Őszt akarnak de kék lesz.” Hm….bevallom nem láttam még kékhajú nénikét. “Leigazolom a papírodat de szakmailag nem haladsz.” Ezt nem tagadom. De úgy nehéz haladni ha senki sem foglalkozik veled intenzíven csak 3 órát egy gyakorlaton. A Szakasszisztensektől többet tanultam mint akik magasabb szinten vannak. Hát igen, mert ők nem kezelnek le. Nem felejtették el, hogy honnan kezdték és küzdötték fel magukat. Ma már nem kéne kimennem. De mivel nem tudom, hogy a jövő hetem hogyan alakul – nem sietjük el a beoszás írást, nehogy programot tudjunk csinálni – ezért ma is kimegyek, ebben a szürke időben.

 Azt gondolom nem panaszkodom de a faszom tele van az oktatási rendszerrel. Rommá szivatnak minket és el lehetetlenítenek mindent. Nem kéne csodálkozni, hogy mindenki külföldre megy. Semmilyen más utat nem adnak. Beleszületsz a luxusba vagy kitartanak vagy elhúzol mert éhen döglesz és munkát sem találsz. Hiába akarod képezni magadat, összetaposnak mint egy csótányt aki nem tehet arról, hogy milyen ronda. Megszületik csótinak és mi onnantól kezdve utáljuk. Jó kilátások egy kiegyensúlyozott életre. 

Ketten vagyunk a buszon, ez a reggel 7:35 321-es sosem egy tömött járat. Van időm írni. 😊🙃

A lábaim még mindig nagyon fájnak, most màr nem csak járásnál hanem ülésnél is. Ma reggel a derekam is ropogott. Mint az öreglányok.

Nem tudtam nem észrevenni, hogy a mozgólépcsőn ma reggel felfele jött a másik tesóm aki olyan arcot vàgott – gondolom a hajamra – mintha nem tudom ki lennék. Integettem…ő ezt egy fejbiccentéssel köszönte meg. Olyan érdekes az, hogy a testvéreim nem állnak közel hozzám. Szinte semmit se tudok róluk. Van egy Apám meg az unokatesómék, pár baràt és pont. Nem utálom őket vagy ilyesmi csak olyan semlegesek. Vannak, a véreim de akad olyan ember aki sokkal inkább közel áll hozzám és ő nem a vérem. Néha azért felteszem a kérdést, hogy egy két barátom hogyan lehet mèg a barátom…mindegy.

Tegnap is beszéltünk legalább 3 percig…aztán cseteltünk a semmiről.  Vagyis az én részemről nem volt az de ő nem reagált semmit. Inkább lefeküdtem aludni. És úgy döntöttem erős leszek. Belehalok de erős leszek. Nekem ez a plusz fájdalom nem éri meg. Sok időm elmegy arra, hogy hogyan kéne megmenteni ezt a kapcsolatot. Tegnap este rájöttem, hogy sehogy. Mert még mindig abban hiszek, hogy ha velem szeretne lenni akkor megoldaná. De igazàból nem akar. Könnyebb a sok dolog mögé elbújni. Elmondanám másoknak is vannak problémáik, életük és képesek megoldani mert fontosak egymásnak. Én nem vagyok az.

 Így én is koncentrálhatok csak a sulira. Ennyi. A többi meg majd megoldódik. Ha nem ebben az országban akkor egy másikban. Nagy dolog. 😂😁😎

Hiába voltam tegnap hulla fáradt és este fél nyolckor már pizsiben randalíroztam, nem tudtam elaludni. Kezdem felfogni, hogy mi történt hètfőn. – Csak lábjegyzetben szeretném megjegyezni, hogy valami volt a levegőben vasárnap-hétfőn mert több barátom is jelezte, hogy megkattant a párja. Köszi univerzum. Nehogy bedugjak egy chilivel megkent kígyóuborkát a rektálisvénádba. Hopika. – Napközben leerőszakoltam kettő darab banánt este pedig pár szem epret. A végén egy nagy orr, sárga szemüveg és a zsíros máj leszek akinek kék a haja. Elég viccesen kezdek kinézni. De ma elmegyünk egy Smartfitt-es próbaedzésre és ha tetszik akkor befizetem magamat. Ha nem jön be akkor még mindig ott van a futás. Olyan jó lenne egy futópad…tudjátok én meg az emberek. 😂😁😎 Mostanában nem vágyom társaságra, ne vegyétek magatokra. Ez persze nem azt jelenti, hogy lecsapok mindenkit aki az utamba kerül de jobb ha most kikerülnek mások. Én is óvatosan közlekedem a fájós derekammal és lábaimmal. 

Más! Tegnap elküldtem pár embernek a linket. Egy páran nagyon kedvesek voltak és válaszoltak. Ez nagyon jól esett. Szóval a másik blogot nem fogom likvidálni, mert Nyestnek igaza van. Az nem csak rólam szól hanem mindannyiunkról és ezt nem vehetem el tőlük. A sok közös kaland. Ott marad az éterben. Egy ideig még biztos. Aztán ki tudja lehet kettőt fogok egyszerre írni. 😍😇😉 Nagyon köszönöm azoknak akik olvasnak. Jah igen azt elfelejtettem mondani, hogy a Ti feladatotok lesz a linkre klikkelni és megnézni, hogy írtam e! Jó olvasást! ❤️🙃😊

Más! Este a mozicsillagon megnéztem a Szépség és a szörnyeteget. Eleve előítéletes voltam ezt bevallom. A mesét valamint a 2014-es francia változatot nem igazán lehet felülmúlni. Nem is sikerült. Több mindent nem értettem. 

1. Minek kell erőltetni a meleg kérdést egy mesében?! Egy olyan mesében aminek már nem kis előszele van. Semmi bajom a melegekkel és biztos ezt tök viccinek tartották az alkotók. Nem az. Felesleges volt a karakter. 

2. Nem akartam megnèzni magyar nyelven mert tudtam, hogy az egy plusz csalódás lesz. SZÖRNYŰ VOLT!!! Bell hangja nyávogós, mindenki más erőltetett. A dalok szintèn lehangolóak magyarul. Egyébként a szereposztás nem lenne rossz. Talán ha túl vagyok ezen a kommersz csalódáson megnèzem eredeti nyelven.

3. Most akkor minden mesét meg fognak filmesíteni?! O no! Inkább csináljatok természetfilmeket vagy néma filmeket. 

Nekem már csak azért is nagy csalódás, mert aki ismer az tudja, hogy mennyire kedvelem a meséket, animációkat. Kár volt elkótyavetyélni ezt a mesét. A francia változatot mindenkinek ajánlom. Isteni. Kicsit kezdek félni, hogy mit fognak tenni a Marvelekkel…de majd novemberben meglátjuk az új Thornál. 🤓😎

Ma egy újabb Patika nap. A tegnapi eléggé laza volt. Nem bánnám ha ma meg sem állnék egy óráig, nem kattoskodnèk és nem bámulnám a telefont tíz percenként, hogy kaptam  e üzenetet. 

Most nem gondolok semmire. Se megoldáson se máson. Neki kell érezni, hogy akarja e. Ha meg nem akkor így jártam. Túl leszek ezen is. Valahogy. Idővel. Olyan emberrel szeretnék lenni aki megbecsül és nem csak úgy vagyok neki, mint lyuk a falban. Azt köszi nem. Ennél sokkal többre tartom magamat. 

Ez is elmúlik. 

Ma tettem egy kijelentést, miszerint abbahagyom az írást, Nos némiképpen füllentettem. Tegnap történt egy törés az életemben – vagyis azt gondoltam az – nagyon kiakadtam. Nagyon. Szerintem sosem éreztem még ilyet, az egyik barátommal percekig üvöltöttem a telefonba, nem kellett volna de sok minden kijött belőlem aminek már régebben ki kellett volna. Aki ismer az tudja, hogy nem szokásom megemelni a hangomat, kiakadni is ritkán szoktam. Tegnap minden összejött. Könnyes tekintettel dolgoztam, majd mire hazaértem már sírni sem volt kedvem. Az agyamban újra és újra lejátszottam az eseményeket, hogy hol kerülhetett porszem a gépezetbe. Végül csak a hangjára aludtam el. Nem tudom, hogy mi lesz velünk. Egyáltalán lesz e MI. Most először érzem azt, hogy jó tartozni valakihez, és nem akarom a könnyebb utat választani. Persze ehhez az kell, hogy ő is partner legyen. Meglátjuk. Nem rohanunk. Azt gondolom, hogy az emberek képesek megoldani bármit…ha akarják. Nyilván ha nem az egy más tészta.

Ma olvasták el a legtöbben a blogomat, a múltamat. Nem vagyok büszke a tegnapi írásomra de nagyon kiborultam. Úgy éreztem mint akit sarokba szorítottak és nem tudok mozogni. Az még inkább nem segített, hogy két barátom is kioktatott. Milyen érdekes az élet, mert amikor nekik bajuk volt én csak odatettem a vállamat had sírjanak. Ehelyett ők meg beolvastak nekem. És ehhez kapcsolódik ahova szeretnék kilyukadni. Sokkal kevesebbet fogok írni a magánéletemről és megválogatom, hogy kinek mit mondok el. Most meg lehet sértődni.

Ez a blog nem fog facebook nyilvánosságot kapni. Olyan embereknek fogom csak elküldeni akikben maradéktalanul megbízom.

Nyest szerint nem kéne törölnöm a “másikat”…meglátom mi lesz a sorsa. Most ezer más dolgom van.